8 óra körül a Parlamentet őrző magyar tisztek és sorkatonák a Kossuth Lajos téren leteszik a fegyvert. Derestey Sándor alezredes tárgyal a megadás feltételeiről, majd Kuzma Grebennyik vezérőrnaggyal¹ tér vissza az épületbe. Czottner Sándor, Csergő János, Dobi István, Kristóf István, Rónai Sándor, Zsofinyecz Mihály a szovjet tábornokot és kíséretét megmentőjükként üdvözlik. Megállapítják, hogy kudarcot vallott a Nagy Imre-kormány letartóztatására tett kísérlet. A szovjetek megszállják az épületet.

8.07-kor a Szabad Kossuth Rádió adása zene közben megszakad. Rövidhullámon a Himnuszt és a Szózatot sugározzák.

A felkelők és a légvédelmi tüzérezred katonái 6 löveggel tüzelőállást foglalnak a Jászberényi úton, a Kőbányai úton, az Éles sarkon, a Zalka Máté téren és a Csajkovszkij parkban. 13 órakor az Éles saroknál a közeledő 4 szovjet harckocsi közül hármat kilőnek. — Csepelen a reggeli órákban a légvédelmi tüzérezred több tüzelőállását a szovjetek elfoglalják. Kőrösi Sándor főhadnagy Buri István nemzetőrparancsnokkal a stratégiai pontokon összevonja lövegeit, és felkészül a harcra. Délután kilőnek egy szovjet páncélautót és egy harckocsit. A szovjetek nehéztüzérséggel lövik Csepel központját. — A Széna téri csoport délelőtt felveszi a harcot a szovjetekkel, majd többségük elhagyja a teret. A pesthidegkúti felkelők kb. 20 fős csoportja csatlakozik a Széna tériekhez. — Az óbudai Schmidt-kastélynál 80-90 nemzetőr Pércsi Lajos őrnagy vezetésével felkészül a védelemre. Erdősi Ferenc hadnagy egy nemzetőregységgel felrobbant egy zavaró rádióállomást a Hármashatár-hegyen. — Az újpesti és angyalföldi felkelők Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt (egyik helyettese Viskovics János) a Váci út–Rákos-patak kereszteződésének környékén megtámadják a szovjet páncélosokat. — A Royal Szállóban Kovács Imre és Kovács Dezső vezetésével működő felkelőcsoport nagy veszteségeket okoz a szovjeteknek. — A VII. kerületi tanács épületében a Steiner-csoport fejt ki ellenállást; az épület belövést kap, ezért a felkelők átvonulnak a Dob utcai Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba, ahol más VII. kerületi csoportok is gyülekeznek, és innen folytatják az ellenállást. — A New York-palotában lévő felkelők és a Rákóczi téri csoport tagjai két napig tudják tartani állásaikat. — Nickelsburg László, a Baross téri csoport parancsnoka ellenzi a harcot, és többedmagával a Péterfy Sándor utcai kórházba megy. Balogh László a hátramaradó fegyveresek élén estig folytatja a harcot. — A VIII. kerületi rendőrkapitányságon lévő nemzetőrök Újvári József vezetésével szállnak szembe a szovjetekkel. — Márton András a szovjet támadás hírére elengedi Dudás Józsefet, aki az egykori SzN székházába megy. Dudás kilátástalannak ítéli az ellenállást, ezért megpróbálja megtiltani a harc felvételét; emiatt szembekerül egykori bajtársaival, akik letartóztatják. A székházban lévő felkelők felveszik a harcot a szovjetekkel, és az épületet több belövés éri; Dudás légnyomást kap, és kórházba kerül. november 21. Az itteni csoport tagjai meggyilkolják Sarkadi István ügyészt és Fodor Pál áv. főhadnagyot.¹ — A Ráday utcai csoport nagy része a Ferenc körút 18. számú épületből, a Tompa utcaiak többsége a Díjbeszedő Vállalat Ferenc körút és Tompa utca sarkán lévő épületéből veszi fel a harcot a szovjet csapatokkal. — A Tűzoltó utcai és a Ferenc téri felkelők az Örökimádás-templomnál, a Nagyvárad térnél, a Viola és a Mester utcában, a Hámán Kató úti templomnál, a Ferenc téren és a Thaly Kálmán utcában fejtenek ki jelentős ellenállást; a felkelők oldalán harcol a Tűzoltó utcai felkelők által foglyul ejtett kéttucatnyi áv. és sorkatona is. — A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén; mind a szovjet csapatok, mind a felkelők komoly veszteségeket szenvednek. — A Vajdahunyad utcai csoport kettéválik, és Kiss Károly, illetőleg Sipőcz József parancsnokságával folytatja az ellenállást; az esti órákban egy harmadik csoport is kialakul Jánoki Attila vezetésével, amely az osztrák határ felé indul, és 8-án sikeresen átjut Ausztriába. — A Déli pályaudvarnál szórványos harcok folynak. — A Futó János vezette csoport a Garay utcában veszi fel a harcot a szovjetekkel. — A zuglói felkelők a Thököly út 44. számú házban alakítják ki az ellenállás központját; éjszaka több páncélost kilőnek. — A rákospalotai felkelők harcba szállnak a szovjet csapatokkal. — A rákoscsabai nemzetőrök, miután veszteséget okoznak a benyomuló szovjet egységeknek, beszüntetik az ellenállást. — A XVIII. kerületi Béke téren a felkelők Szántó Farkas Béla parancsnokságával szállnak harcba a szovjetekkel. — A kispesti és pestlőrinci felkelők kb. 130 fős csoportja Koroly T. György hadnagy vezetésével november 9-éig harcol. — A soroksári nemzetőrök megtámadják az átvonuló szovjet egységeket. — A pesterzsébeti nemzetőrök a Határ út és a Török Flóris utca kereszteződésében napokig tartják állásaikat. — A csepeli Királyerdőben Kovács Sándor főhadnagy parancsnoksága alatt egy kisebb csoport felrobbant egy lőszerszállító kocsit. — A harcok áldozatainak száma a fővárosban 135 fő.

Az ENSZ Közgyűlés délután összeülő második rendkívüli sürgősségi ülésszakán elfogadják a tovább bővített amerikai határozati javaslatot, amely, az eddigieken túl, felkéri az ENSZ főtitkárát, jelöljön ki bizottságot a mo-i helyzet vizsgálatára, majd tegyen jelentést a Közgyűlésnek, és terjesszen elő javaslatokat a Mo-on fennálló helyzet megszüntetése érdekében. november 8. A határozat felszólítja továbbá a szovjet és a magyar kormányt, hogy tegyék lehetővé ENSZ-megfigyelők beutazását Mo-ra; a szavazati arány: 50 mellette, 8 ellene, 15 tartózkodás. — Az ENSZ főtitkára utasítja a világszervezet menekültügyi főbiztosát, hogy folytasson tárgyalásokat a magyar menekültek kérdéséről.

A késő esti órákban Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és Horváth Imre külügyminiszter táviratban tudatja az ENSZ főtitkárával, hogy „a magyar kormány [ti. az MFMPK] álláspontja szerint” a mo-i helyzet ENSZ-ben történő megvitatása alapokmány-ellenes, és elleneznek minden ilyen értelmű vitát. Egyben értesítik, hogy Nagy Imre valamennyi, az ENSZ-ben történt intézkedését visszavonják.

Kanada javaslatára a Közgyűlés utasítja a főtitkárt ENSZ-haderő felállítására a Közel-Keleten. — Izrael elfogadja az ellenségeskedések beszüntetésére vonatkozó ENSZ-felhívást, de nem hajlandó csapatait az 1949-es fegyverszüneti vonal mögé visszavonni.

A szovjet csapatok aknavetőkkel lövik a Vérmező és a Széna tér környékét. Az Ekrem Kemál vezette Széna téri felkelők beszüntetik az ellenállást, és Solymár irányába visszavonulnak. — Óbudán a Schmidt-kastélynál összegyűlt felkelőket Pércsi Lajos őrnagy rajokba, szakaszokba szervezi; felkészülnek a védelemre, majd felveszik a harcot a szovjetekkel. — A szovjet csapatok elfoglalják a rádió épületét a Bródy Sándor utcában. — A Thököly úti felkelők Futó János hozzájuk csatlakozó csoportjával együtt folytatják a harcot. — A Corvin közt hajnalban kiürítik a felkelők; 13 órakor, kétórás tüzérségi előkészítés után, megindul a szovjet támadás a Corvin köz és a Kilián laktanya ellen; a környéken maradt felkelők az Üllői út–Práter utca–Nap utca–Kisfaludy utca körzetében továbbra is ellenállnak. Este jelentős részük a Víg utcai rendőrkapitányságra, majd a mellette lévő két épületbe húzódik, ahol a corvinisták is gyülekeznek. — A IX. kerületi felkelők tartani tudják előző nap kialakított állásaikat. — Kőbányán légvédelmi tüzérek és felkelők egyórás tűzharcot vívnak a szovjet erőkkel. A Körösi Csoma Sándor úton és a Zalka Máté téren délután újabb harcok folynak, a felkelők több tankot kilőnek. — A Lehel út és a Fóti út környékén a felkelők Törzsök Géza vezetésével állnak ellen. — Este a XIII. kerületben, a Dagály utcában és környékén súlyos harcok folynak. — A kispesti Wekerle-telepen a Bojtor Béla és Szegedi Flórián vezetésével harcoló felkelők visszavonulásra kényszerülnek. — Csepelen délután Kőrösi Sándor főhadnagy a HÉV végállomása közeléből sorozatvetővel löveti a tököli szovjet repülőteret. Buri István, a csepeli harcok irányítója Andi József főhadnagyot helyettesévé, Kőrösi Sándort az Imre téren elhelyezett lövegek parancsnokává nevezi ki. — Bp-en mintegy 140 áldozata van a harcoknak.

A Szolnokon tartózkodó Kádár János Uszta Gyula vezérőrnagyot megbízza a Néphadsereg Katonai Tanácsának [egyes forrásokban: Katonatanácsának] megalakításával. november 8. A létrehozandó tanács feladatát Kádár abban jelöli meg, hogy a néphadsereg tiszti és legénységi állományából karhatalmi egységeket szervezzen. A Tanács elnökévé utóbb Uszta Gyulát nevezik ki. — Uszta és Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere az este folyamán Bp-re, a Parlament épületébe érkezik.