A szovjet katonai közigazgatás deportálja a Tiszántúlon élő német nemzetiségű lakosság egy részét.
1945. február
1945. február
február 1.
A BNB kinevezi az Operaház új igazgatóságát; tagjai: Komáromy Pál, Nádasdy Kálmán, Székely Mihály. 1946. szeptember 1.
A szovjet csapatok által elfoglalt Kassán újra megkezdi működését a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT). április 5.
február 2.
Hivatalosan megalakul a Magyar Államrendőrség Bp-i Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya; létszáma kb. hatvan fő, vezetője Péter Gábor, helyettes vezetője Kovács János, a szovjet Állambiztonsági Népbiztosság magyar származású alezredese; az osztály mindhárom csoportvezetője az MKP tagja. február 26.
A Vörös Hadsereg 400 tonna élelmiszert utal ki Bp-nek.
A PDP bp-i vezetősége bejelenti a BNT-nek a párt fővárosi csoportjának megalakulását; kérik, hogy képviselőket küldhessenek a bizottságba. március 19.
A januártól szerveződő Magyar Párt beolvad az FKgP-be.
február 3.
A magyar fegyverszünet feltételeinek szabályozására és ellenőrzésére felállított nemzetközi katonai testület, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság1 elfoglalja állomáshelyét. Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke is megérkezik Debrecenbe; az INK az Arany Bika szállóban rendez tiszteletére ünnepi fogadást.
1) A német kapitulációig a SZEB a Vörös Hadsereg Legfelsőbb Főparancsnoksága kizárólagos irányítása alatt működött. — Mo szuverenitása és nemzetközi jogalanyisága formálisan a SZEB további működése idején is korlátozott maradt.
Bp-i Néptörvényszék néven megkezdi működését a későbbi Bp-i Népbíróság. 1950. január 1. A bíróság elnöke Major Ákos. 1948. szeptember 10. — A bíróság első tárgyalásán halálra ítél két egykori keretlegényt, Szívós Sándor szakaszvezetőt és Rotyis Péter törzsőrmestert. február 4. Távollétében ugyancsak halálra ítéli Haynal Alajos v. vezérőrnagyot. Muray Lipót ny. alezredes és Spóner Rudolf keretlegény-őrmester ügyét elkülönítik. május 1.
Az INK ülésén Gyöngyösi János külügyminiszter a németek deportálásával kapcsolatban megállapítja, hogy a fegyverszüneti szerződés szerint a rendelkezés csakis német állam-polgárokkal szemben alkalmazható; a német nevű magyarokat nem lehetne deportálni. A szovjet belügyi alakulatok működésük során figyelmen kívül hagyják ezt az előírást. február 8.