Kádár János ismét magához kéreti Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövetet. A leányfalui meg-beszélés értelmében Kádár visszavonja az előző nap kötött megállapodást, és követeli, hogy Nagy Imrét és társait adják át kormányának. Soldatić válaszul az ügy nyilvánosságra hozásával fenyegetőzik.
1956. 11. 17
A Bp-en tartózkodó szovjet pártvezetők táviratban jelentik az SZKP KB-nak, hogy Kádár János a jugoszláv nagykövettel folytatott tárgyalása során az előzetes megállapodásoknak megfelelően járt el. Javasolják a Nagy Imre-csoport letartóztatását és Romániába szállítását, valamint egy nyilatkozat kikényszerítését, amelyben Nagy Imréék beismerik az általuk elkövetett hibákat, és kijelentik, hogy tartózkodnak a Kádár-kormánnyal szembeni ellenséges tevékenységtől.
Az újságírósztrájk ellenére megjelenik az Nsz. A pártlap „A Kádár-kormány azt képviseli, ami Magyarországon a legbecsületesebb” címmel közli Tito hat nappal korábbi pulai beszédét.
A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség csatlakozik a KMT előző napi felhívásához. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szabad Szakszervezetének Ideiglenes Forradalmi Munkástanácsa hasonlóan nyilatkozik, és bejelenti: az Nsz aznapi számát „szakszervezetünktől távol álló egyének készítették”.
A kormány Halas Lajost és Frey Andort megbízza a munkásőrség megalakításával kapcsolatos szervezési munkálatok megkezdésével. 1957. január 25.
A szorospataki (Nógrád m.) bányászok küldöttsége gazdasági kérdésekről és a karhatalom problémájáról tárgyal a kormánnyal.
Sándor András, Kuczka Péter és Márkus István tervezetet dolgoz ki a Nemzeti Segély létrehozására; kezdeményezésüket az Írószövetség, a TTIT és a HNF is támogatja. november 21. — Márkus István „Állásfoglalás” címmel javaslattervezetet állít össze, amely alapvonalaiban Bibó István tervezetének gondolatmenetét követi, de radikálisabb annál; a pártok helyett a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok szerepét hangsúlyozza. — Szirmai Ottó megkezdi a Magyar Ifjúság Pártja programtervezetének kidolgozását.