Kádár János ismét magához kéreti Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövetet. A leányfalui meg-beszélés értelmében Kádár visszavonja az előző nap kötött megállapodást, és követeli, hogy Nagy Imrét és társait adják át kormányának. Soldatić válaszul az ügy nyilvánosságra hozásával fenyegetőzik.
1956. november
1956. 11. 17
A Bp-en tartózkodó szovjet pártvezetők táviratban jelentik az SZKP KB-nak, hogy Kádár János a jugoszláv nagykövettel folytatott tárgyalása során az előzetes megállapodásoknak megfelelően járt el. Javasolják a Nagy Imre-csoport letartóztatását és Romániába szállítását, valamint egy nyilatkozat kikényszerítését, amelyben Nagy Imréék beismerik az általuk elkövetett hibákat, és kijelentik, hogy tartózkodnak a Kádár-kormánnyal szembeni ellenséges tevékenységtől.
Az újságírósztrájk ellenére megjelenik az Nsz. A pártlap „A Kádár-kormány azt képviseli, ami Magyarországon a legbecsületesebb” címmel közli Tito hat nappal korábbi pulai beszédét.
A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség csatlakozik a KMT előző napi felhívásához. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szabad Szakszervezetének Ideiglenes Forradalmi Munkástanácsa hasonlóan nyilatkozik, és bejelenti: az Nsz aznapi számát „szakszervezetünktől távol álló egyének készítették”.
A kormány Halas Lajost és Frey Andort megbízza a munkásőrség megalakításával kapcsolatos szervezési munkálatok megkezdésével. 1957. január 25.
A szorospataki (Nógrád m.) bányászok küldöttsége gazdasági kérdésekről és a karhatalom problémájáról tárgyal a kormánnyal.
Sándor András, Kuczka Péter és Márkus István tervezetet dolgoz ki a Nemzeti Segély létrehozására; kezdeményezésüket az Írószövetség, a TTIT és a HNF is támogatja. november 21. — Márkus István „Állásfoglalás” címmel javaslattervezetet állít össze, amely alapvonalaiban Bibó István tervezetének gondolatmenetét követi, de radikálisabb annál; a pártok helyett a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok szerepét hangsúlyozza. — Szirmai Ottó megkezdi a Magyar Ifjúság Pártja programtervezetének kidolgozását.