Charles de Gaulle a szocialisták részvételével alakít kormányt Franciaországban. június 3.
1958. június
1958. június
A MÁV megindítja az első belföldi expresszvonati járatait a Bp–Tapolca és a Bp–Keszthely vonalon. — A Malév hétvégi járatot indít Ferihegyről Siófokról; a menetidő 24 perc.
június 2.
Újjáalakul a MÚOSZ; elnök Szakasits Árpád, főtitkár Siklósi Norbert.
Mo és a Szu gazdasági együttműködési és kölcsönös áruszállítási egyezményt köt Moszkvában az 1961–65-ös évekre. A Szu 445 millió rubel értékű fegyvert és hadianyagot szállít hitelben Mo-nak. — Az ugyanekkor aláírt egyezmény szerint a Szu uránipari beruházásokra 439 millió rubel (1,4 milliárd Ft) hitelt nyújt Mo-nak.1 november 4.
1) A Mecsekben az 1954–55-ben végzett feltáró fúrásokat követően 1957–58-ban kezdődött meg az uránérc kitermelése.
június 3.
Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára felszólal a BKP kongresszusán. Hruscsov alapvetően helyesnek minősíti a Kominform 1948-as határozatát a „titoizmusról”. Szavai szerint „az ellenforradalmi puccs idején Bp-en a jugoszláv követség lett azoknak a központja, akik felvették a harcot a Magyar Népköztársaság kormánya ellen, a követség nyújtott menedéket a gyáva és áruló Nagy–Losonczy-csoportnak”.
A Charles de Gaulle vezette francia kormány félévi teljhatalmat kap, különleges jogokat Algériában, és a Nemzetgyűlés felhatalmazza egy új alkotmány tervezetének kidolgozására. szeptember 28. A parlament mindkét háza beszünteti tevékenységét.
Szalma József, a PNyF Vizsgálati Osztályának vezetője határozatot hoz a „Nagy Imre és társai” ügyében folytatott pótnyomozás befejezéséről. június 9.
június 4.
Genfben megkezdődik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ülésszaka; a magyar delegációt Mekis József vezeti. június 26.
június 6.
Zárt ülést tart az MSZMP KB.1 Az ülésen hozott titkos határozat szerint „a Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében bűnös, különleges ellenforradalmi csoporttal szemben szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak”. június 9.
1) Sem erről az ülésről, sem a PB május 27-ei tanácskozásáról nem maradt fenn részletes jegyzőkönyv. Lásd Rainer, Nagy Imre, II, 390.
A Fővárosi Bíróság 7 évi börtönre ítéli Kéri József v. Győr-Sopron megyei főügyészt. Az indoklás szerint Kéri 1956. november 4-e után a politikai okokból letartóztatottak folyamatos szabadlábra helyezésével, ügyükben a nyomozás megtagadásával akadályozta a megtorlást.