Megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront (MFNF), és összeül a szervezet Országos Tanácsa; elnökké Rákosi Mátyást, titkárrá Rajk Lászlót választják. március 15. — Ezzel Mo-on de facto megszűnik a többpártrendszer.
1949. február
A HM Katonapolitikai Csoportfőnöksége átalakul Katonai Elhárító Főcsoportfőnökséggé. 1950. február 1.
február 2.
Emigrál Barankovics István, a Demokrata Néppárt főtitkára. Távozása előtt levélben értesíti az Ogy elnökét pártja feloszlatásáról. február 4.
február 3.
A Bp-i Népbíróságon megkezdődik Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek és társai pere; a tanácselnök Olti Vilmos, a népügyész Alapi Gyula, a kirendelt védő Kiczkó Kálmán. február 8.
február 4.
A politikai helyzet elleni tiltakozásul a DNP Politikai Bizottsága kimondja a párt feloszlását.
A kormány jegyzékben tiltakozik Jugoszláviának a KGST-be való felvétele ellen.
Nagy-Britannia és az USA tiltakozik a magyar kormánynál amiatt, hogy nem küldhették el megfigyelőiket a Mindszenty-per tárgyalására, holott ehhez a békeszerződés szerint joguk lett volna.
február 8.
A Bp-i Népbíróság Különtanácsa ötnapi tárgyalás után Mindszenty József bíboros-prímás, esztergomi érseket életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtja. Baranyai Gyula Jusztin ciszterci szerzetes egyetemi tanárt 15 évi, Esterházy Pál hg.-et 15 évi, Ispánky Béla egyetemi lelkészt életfogytiglani, Tóth László újságírót 10 évi, Zakar András érseki titkárt 6 évi fegyházbüntetésre, Nagy Miklóst, az Actio Catholica titkárát 3 évi börtönbüntetésre ítéli. július 6–9.
február 9.
A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségével kapcsolatban álló hazai ellenállási csoportok ellen folytatott nyomozás során Bécsben letartóztatják Dósa Attila v. hadnagyot. február 24.
Az USA Képviselőháza úgy határoz, hogy az ENSZ Közgyűlésében javasolja a Mindszenty-ügy napirendre vételét. február 10.