Az 1946/47-es tanévre 28 ezer tanulót íratnak be a katolikus gimnáziumokba és ezek általános iskoláiba, néhány ezerrel többet, mint az előző tanévben.
1946. szeptember
1946. szeptember
szeptember 1.
Amerikai–magyar különmegállapodást írnak alá a mo-i németek kitelepítésének folytatásáról. Az USA 1947. április 1-jéig újabb 90 ezer német befogadását vállalja megszállási övezetébe.
Távozik tisztéből Vörös János vezérezredes, a Magyar Honvédség vk. főnöke. 1949. március 25.
Tóth Aladárt nevezik ki az Operaház új igazgatójává.
A Görögországban tartott népszavazás 70%-os többséggel a monarchia mellett dönt. szeptember 27.
szeptember 1–5.
Nagy Ferenc miniszterelnök Párizsban részt vesz a békekonferencia ülésén.
szeptember 4.
XII. Pius pápa Bánáss László apostoli kormányzót veszprémi püspökké nevezi ki. 1949. április 20.
szeptember 5.
A békekonferencia román területi és politikai bizottsága 10 szavazattal két tartózkodás mellett elutasítja a magyar területi igényeket, és úgy határoz, hogy a két ország között is az 1938 előtt érvényes határokat kell visszaállítani. október 10.
Párizsban a csehszlovák és magyar küldöttség eredménytelen tárgyalásokat folytat a lakosságcsere végrehajtásának lehetőségéről. A csehszlovák fél az áttelepítendő háborús bűnösök számának csökkentése fejében a mo-i szlovákok számára újabb 1 hónapos jelentkezési lehetőséget kér, és a népcsere 30 napon belüli megkezdését igényli, ellenkező esetben az áttelepítésre jelöltek egyoldalú kitoloncolását helyezi kilátásba. A magyar fél ultimátumnak minősíti a csehszlovák javaslatot, és a népcsere megindítását a vitás kérdések, főként a „háborús bűnösök” kérdésének rendezésétől teszi függővé. szeptember 6.
szeptember 6.
A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottsága megkezdi a csehszlovák módosító indítványok tárgyalását. Csehszlovákia a pozsonyi hídfő kiszélesítése céljából öt falu (Bezenye, Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár és Rajka) átadását követeli; az öt községben 6 688 magyar, 1931 horvát és 291 német lakos él. Juraj Slávik washingtoni csehszlovák követ érvelése szerint a 150 négyzetkilométer nagyságú terület elengedhetetlenül szükséges Pozsony városának és kikötőjének fejlesztéséhez. A bizottság meghallgatja Sebestyén Pál magyar küldöttet is, aki abszurd helyzetnek nevezi, hogy miközben Csehszlovákia 200 000 magyar kitoloncolását követeli, újabb magyar területekre tart igényt. szeptember 10.