Romániában feloszlatják a Belügyminisztérium Állambiztonsági Igazgatóságát, a Securitatét.
1990. január
1990. január
Szolnok megye visszakapja régi, Jász-Nagykun-Szolnok megye elnevezését, Szabolcs-Szatmár megye neve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére változik.
Megszűnik az MNB monopóliuma a vállalatok külkereskedelemmel kapcsolatos devizaforgalmi ügyeinek intézésében. E tevékenységet a továbbiakban kereskedelmi bankok is végezhetik.
Szabadárassá válik az élelmiszeripari termékek döntő része.
január 2.
Megkezdődik az országos népszámlálás. — Magyarország népessége az 1990. január 1-jei állapot szerint 10 374 823 fő; ez 3,1%-kal kevesebb, mint a legutóbbi, 1980. január 1-jei népszámláláskor. A népsűrűség a 93 032 km²-es országterületre számítva 112 fő/km², hárommal kevesebb, mint tíz évvel korábban volt. A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása: magyar 10 142 072 (97,8%); szlovák 10 459; román 10 740; horvát 13 570; szerb 2905; szlovén 1930; német 30 824; cigány 142 683 (1,4%).
január 3.
Király Zoltán és Raffay Ernő ogy-i képviselő azt javasolja, hogy a jövőben mindig a nép válassza a köztársasági elnököt.
január 4.
Az Mt Elnökséget nevez ki az MTV élére. április 6. A testület elnöke Nemeskürty István, tagja Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölky János, Gombár János, Horváth Ádám, Pálfy G. István, Vitray Tamás. — Az Mt megerősíti korábbi határozatát, hogy a Televízió és a Rádió felügyeletére kinevezett bizottság elsődleges feladata a függetlenség, a pártatlanság és az esélyegyenlőség biztosítása a politikai átmenet során.
Bemutatják Tímár Péter Hagyjátok Robinsont! c. filmjét.
Az MSZP OE kinyilvánítja, hogy nem vállal semmiféle közösséget az elmúlt korszak olyan közismert vezetőivel, mint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Korom Mihály vagy Németh Károly. Az OE szorgalmazza egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását a korábbi vezetők személyi felelős-ségének kivizsgálására.
A hat legerősebb keletnémet ellenzéki párt (köztük az Új Fórum) Szövetség ’90 néven választási koalícióra lép. január 15. — Helmuth Kohl kancellár és François Mitterrand francia elnök személyes találkozóján Kohl meggyőzi az addig erősen gyanakvó Mitterrand-t arról, hogy a német újraegyesítésből nem Németország semlegessége vagy nagyhatalmi aspirációinak feléledése következik, hanem az európai integráció elmélyülése és kiszélesedése. február 12. — Sokan ezt az egyezséget tekintik a maastrichti szerződés és az euró előzményének.