Debrecenben IV. Károly király és Zita királyné jelenlétében felavatják a Debreceni Tudomány-egyetemet. 1921. április 11. Megalakul az orvosi fakultás. 1921. november 4.

József főherceg homo regius Károlyi Mihály gr.-ot minisz­terelnökké nevezi ki. — A Nemzeti Tanács pártjaiból koalíciós kormány alakul, és József főherceg előtt feleskü­szik a királyra. Miniszterek: belügy Batthyány Tivadar gr.; külügy Károlyi Mihály gr. miniszterelnök; föld­művelésügy Buza Barna; hadügy Lin­der Béla (november 9.); igazságügy Buza Barna föld­művelésügyi miniszter (november 4.); kereskedelem­ügy Garami Ernő; közélelmezésügy Nagy Ferenc; pénzügy Károlyi Mihály gr. miniszterelnök (november 25.); vallás- és közoktatás­ügy Lovászy Márton; tárca nélkül a nemzetiségi önrendelkezési ügyek előkészítésére Já­szi Oszkár; tárca nélkül a horvát-szlavón-dalmát ügyek felszámo­lására Kunfi Zsigmond; a király személye körüli miniszter Batthyány Tivadar gr. belügyminiszter.

Tisza István gr. v. miniszterelnököt ismeretlen fegyveres katonák bp-i lakásán agyonlövik.

Bp-en megalakul a Népőrség; vezetője Biró Dezső.

Bp-en megalakul a Ro­mán Nemzeti Tanács.

IV. Károly király a Károlyi-kormányt saját kérésére fölmenti a neki tett eskü alól. Este a kormány tagjai feles­küsznek „Magyarországra és a magyar népre” a Nemzeti Tanács elnökévé vá­lasztott Hock János előtt.

Linder Béla hadügyminiszter elrendeli, hogy a fronton álló magyar csapatok tegyék le a fegyvert.

Életbe lép a fegyverszüneti megállapodás. november 7. Az aláírást követő huszonnégy órában jelentős számú osztrák-magyar katona kerül olasz hadifogságba.

Moszkvában értekezletet tart az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt (OK[b]P) mo-i csoportja.¹ A résztvevők kinyilvánítják a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalakulását. november 24.

Károlyi Mihály gr. miniszter­elnök vezetésével a Nemzeti Tanács, a Bp-i Munkástanács és a Katona­tanács tagjaiból alakult küldöttség Belg­rádban Mo nevében külön fegyverszüneti tárgyalást kezd Louis-Félix Franchet d’Esperey tábornokkal, az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnokával. — A francia tábornok 18 pont­ból álló fegyverszüneti szerződést nyújt át. A magyar kormány köteles lenne kiüríteni a Nagy­szamos felső folyásától Marosvásár­helyig, majd a Maros mentén a Tiszáig, innen a Szabadka–Baja–Pécs vonalon a Dráváig húzott demarkációs vonaltól délre és keletre eső területeket; leszerelni hadseregét; átengedi területén az an­tanthatalmak csapatait. — A küldöttség a fegyverszüneti pontokat elfogadhatat­lannak nyilvánítja, és nem írja alá.

Az ideiglenes csehszlovák kormány parancsára cseh katonai alakulatok Nagyszom­bat–Trencsén térségében átlépik a határt, és behatol­nak Mo-ra. — A csehek a következő napokban megszállják Trencsént, Vágúj­helyt, Zsolnát, Ruttkát és Turócszent­mártont.

Közzéteszik Linder Béla had­ügyminiszter rendeletét, amely november 11-ei hatállyal leszereli az 1896 előtt szü­letett nem tényleges állományú legény­séget és tiszteket.

Linder Béla lemondása után a Minisztertanács (Mt) Bartha Albert alezredest nevezi ki hadügy-miniszterré. Linder tárca nélküli miniszterként a kormány tag­ja marad.

A román kor­mány ultimátumban követeli a központi hatalmak csapatainak kivonulását Ro­mániából. A Román Nemzeti Tanács a magyar kormányhoz intézett felszólí­tásában a mo-i románlakta területek feletti hatalmat magának kö­veteli.

A szerb hadsereg bevonul Újvidékre.

Ungvárott megalakul a Mo-i Rutén Néptanács.

Berlinben kikiáltják a köztársaságot. II. Vilmos német császár Hollandiába menekül.

Bartha Albert hadügyminiszter kiáltvá­nyt intéz az ország népéhez. Bartha kijelenti, hogy az ország hatá­rait minden „a nemzetközi jogba ütköző támadás” ellen, fegyveres erővel megvé­di.

A compiègne-i erdőben (Franciaország) a Német Köztársaság megbízottai aláírják a franciák által diktált fegyverszüneti megállapodást.

A Nemzeti Tanács nevé­ben Jászi Oszkár, Bokányi Dezső és P. Ábrahám Dezső Aradon tárgyalásokat kezd az erdélyi Román Nem­zeti Tanács vezetőivel, Iuliu Maniuval és Victor Goldişsal. november 14.