Kádár János felkérésére és a lengyel kormány felhatalmazásával Adam Willman bp-i lengyel nagykövet felkeresi a jugoszláv nagykövetséget, hogy a kompromisszumos megoldás elősegítése érdekében közvetítsen a Nagy Imre-csoport és a Kádár-kormány között.

Az előző napi sikertelen próbálkozás után az Egyesült Izzóban megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT). A Tanács a kormánnyal való tárgyalás kiindulási alapjául elfogadja Bibó István november 6-ai tervezetét. Varga Domokos az Írószövetség nevében felolvassa Bibó István kibontakozási tervezetét, amelyet Tóbiás Árontól kapott. Felhívást fogadnak el kerületi munkástanácsok választására, kinyilvánítják a szocializmus melletti elkötelezettségüket. Nyolc pontból álló kiáltványt bocsátanak ki, amelyben általános amnesztia kihirdetését, a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a szovjet csapatok kivonását, az egypártrendszer megszüntetését követelik. A KMT vezetőivé választják többek között Babay Istvánt a Fővárosi Villamosvasúttól, Bali Sándort és Rácz Sándort a BHG-ból, Dévényi Józsefet a Csepel Vas- és Fémművektől, Kalocsai Györgyöt a Csepeli Növényolajipari Vállalattól, Karsai Sándort a Vegyipari Gép- és Radiátor Gyárból, Sebestyén Miklóst a Magyar Optikai Művekből. november 16. — A KMT küldöttsége este a Parlamentben találkozik Kádár Jánossal és kormánya más vezetőivel; ismertetik az Izzóban elfogadott kiáltványt, és követelik, hogy a felkelésben való részvétel miatt senkit se érjen bántódás. Kádár János kijelenti, hogy Nagy Imrét nem tartja ellenforradalmárnak, és mozgási szabadságát nem kívánják korlátozni; csak tőle függ, hogy részt vesz-e a politikai életben.

A KGB orosz nyelvű, az Írószövetség nevében sokszorosított röpiratok írásáért és terjesztéséért letartóztatja Kaas Ervint, Andorka Rudolfot, Gyurkó Lászlót és Kőműves Lászlót. 1957. január 18.

A szovjetek Csap állomásra irányítanak egy vasúti szerelvényt letartóztatott felkelőkkel; a foglyokat az ungvári börtönbe zárják. Kádár János és Münnich Ferenc telefonon tiltakozik Jurij Andropov szovjet nagykövetnél a magyar fiatalok deportálása ellen.

Dwight Eisenhower amerikai elnök sajtóértekezletén röviden érinti a magyar kérdést is, és kijelenti: az USA nem tesz semmit annak érdekében, hogy „felbátorítsa a fegyvertelen lakosságot, hogy reménytelen harcba kezdjen a túlsúlyban lévő erőkkel, ami csak pusztuláshoz vezetne”.