Sir George Clerk pártközi megbeszélést hív össze. A tanácskozásom megegyezés születik, hogy Horthy Miklós bevonul Bp-re (november 16.). Horthy ígéretet tesz, hogy nem léte­sít katonai diktatúrát, a hadsereg pedig alá­rendeli magát az antantmegbízott köz­vetítésével megalakuló kormánynak.

A román csapatok megkezdik a kivo­nulást Bp-ről és a Duna–Tisza közéről.

Horthy Miklós fővezér a „nemzeti hadsereg élén bevonul Bp-re.

Közzéteszik az 5985/1919. sz. kormányrendeletet a nemzetgyű­lési, törvényhatósági és községi választó­jogról. A rendelet kimondja az általános, egyenlő és titkos választójogot; ngy-i választójogot biztosít minden magyar állampolgárnak, aki 24. évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a község­ben lakik vagy ott lakása van; nőknél azzal a megszorítással, hogy bármely hazai élő nyelven tud írni és olvasni.

Megalakul a „nemzeti ala­pon álló” Független Szociáldemokrata Párt. Elnöke az MSZDP-ből kivált Csizmadia Sándor.

Szovjet-Oroszország jegy­zéket intéz a magyar kormányhoz. A szovjet kotmány közli, hogy az Oroszországban levő magyar hadi­foglyokat túszoknak tekinti a Mo-on üldözött kommunistákért.

Az antanthatalmak megkötik a békét Bulgáriával a Párizs melletti Neuillyben. Dobrudzsát Romániának, az ország nyugati határán egy sávot Jugoszláviának, Thrácia tengerparti ré­szét a Marica folyóig Görögországnak ítélik. A hadsereg létszámát 20 ezer főben állapítják meg.

Egyesül az Országos, illetőleg az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt. Az új párt neve: Országos Kisgazda és Földműves Párt. Elnöke Nagyatádi Szabó István.

A hónap végén Bécsben meglakul a KMP ideigle­nes központi bizottsága. Tagjai: Kun Béla, Landler Jenő, Szántó Béla, Hiros­sik János és Lukács György.