Bethlen István gr. miniszterelnök benyújtja az Ngy-nek az ogy-i képviselők választásáról és a felsőház megalakításáról szóló törvényjavaslatokat. július 7. 1926. november 11.
1925
Március 18.
Az Ngy elfogadja az 1925: IX. tc.-et az első aranyalapú költségvetésről.
Április 5.
Megalakul a Mo-i Szocialista Munkáspárt (MSZMP) intéző bizottsága. április 14. A fő szervezők: Both Béla, Hajdu Henrik, Vági István, Váradi László.
Április 14.
Bp-en megtartja alakuló ülését az MSZMP. Ügyvezető elnökké Vági Istvánt választják. Az akcióprogram és az Elvi Nyilatkozat a pártot a két forradalom örökösének tekinti. A cél a demokratikus kormányzati rendszer megteremtése, a demokratikus szabadságjogok biztosítása, a kivételes törvény megszüntetése, általános amnesztia, radikális földreform, a szanálás terheinek áthárítása a vagyonos osztályokra, a trianoni békeszerződés hatálytalanítása a nemzetközi proletariátus együttes osztályharcával.
Április 18.
Megnyitja kapuit az első Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV).
Április 26.
Németországban Paul von Hindenburg vezértábornagyot választják birodalmi elnökké. 1934. augusztus 2.
Április 27.
Moszkvbában megkezdődik az OK(b)P 14. konferenciája. — A Sztálin mögött álló többség, Lev Trockij csoportjával szemben, állást foglal amellett, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető.
Május 12.
Bukarestben befejeződik a kisantant-országok képviselőinek konferenciája. A záróközlemény állást foglal a Párizs környéki békék megváltoztathatatlansága mellett.
Május 22.
Befejeződnek a fővárosi törvényhatósági választások. A 250 választott bizottsági hely megoszlása a jelentősebb pártok között: Szabadelvű Párt 8, Demokrata Párt 71, MSZDP 52, a szélsőjobboldali keresztény Wolff-párt 91, Ripka kormánytámogató pártja 24. A 65 kinevezett, illetőleg hivatalból részt vevő törvényhatósági bizottsági taggal a jobboldal kerül többségbe, 131 ellenzékivel szemben 180 képviselővel.
Június 9.
Bethlen István gr. miniszterelnök Genfben Aristide Briand francia és Neville Chamberlain brit külügyminiszterrel tárgyal.