Életbe lép az Mt 4.343/1949. sz. rendelete az ország új közigazgatási beosztásáról. A korábbi 25 megyéből és 14 törvényhatósági jogú városból 19 megyét alakítanak, és kijelölik az új megyeszékhelyeket. január 29. március 12.
1950. január
Hatályba lép az 1949: XXVI. tc. Nagy-Budapest létrehozásáról. Hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár) csatolnak a fővároshoz. Bp-hez kerül továbbá a csömöri Szabadságtelep, Nagykovácsitól Adyliget, és Vecséstől a Ferihegyi repülőtér és környéke. A kerületek száma 14-ről 22-re nő.
Megkezdi működését az ÁVH mint önálló főhatóság. február 1. Az ÁVH hét főosztályra tagolódik: I. (Hálózati), II. (Katonai Elhárító), III. (Operatív), IV. (Határőrség és Belső Karhatalom), V. (Káder), VI. (Jogi és Börtönügyi), VII. (Gazdasági) Főosztály. március 11. A Hatóság vezetője mellé egy első (általános) helyettest (aki egyben az I. Főosztály vezetője), és három helyettest (a II., a IV. és az V. Főosztály vezetőjét, illetőleg parancsnokát) állítanak. A hét főosztály alárendeltségébe összesen 28 ezer fő tartozik.
A bauxitbányászatban és az alumíniumgyártásban működő magyar–szovjet vegyesvállalatok fúziójával létrejön a Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (MASZOBAL).
január 2.
Megindul az első ötéves terv.
Ortutay Gyula kultuszminiszter levélben szólítja fel Reök Iván ev. egyetemes felügyelőt, hogy indítsanak fegyelmi eljárást a börtönben lévő Ordass Lajos püspök ellen. április 1.
január 3.
A Katonai Főtörvényszék megerősíti Deszkás János v. alezredes halálos (január 6.), és Tardi István v. r. ezredes legalább 12 évi kényszermunkára szóló ítéletét. 1954. augusztus 30.
A Standard-ügy miatt az USA jegyzékben tiltakozik a magyar kormánynál, egyúttal megvonja a New York-i és a clevelandi magyar konzulátus működési engedélyét. január 7.
január 4.
A Szeged melletti Lengyelkápolnán meggyilkolják Kiss Imrét, a helyi MDP-szervezet v. titkárát. — Rákosi Mátyás az MDP KV ülésén az élesedő osztályharc megnyilvánulásának minősíti az esetet, amely jó ürügy a környékbeli, kuláknak minősített személyek perbe fogására és a déli határsáv létrehozására. február 2.
január 6.
Kivégzik Deszkás János v. alezredest.