Debrecenben IV. Károly király és Zita királyné jelenlétében felavatják a Debreceni Tudomány-egyetemet. 1921. április 11. Megalakul az orvosi fakultás. 1921. november 4.
1918–19
Október 31.
József főherceg homo regius Károlyi Mihály gr.-ot miniszterelnökké nevezi ki. — A Nemzeti Tanács pártjaiból koalíciós kormány alakul, és József főherceg előtt felesküszik a királyra. Miniszterek: belügy Batthyány Tivadar gr.; külügy Károlyi Mihály gr. miniszterelnök; földművelésügy Buza Barna; hadügy Linder Béla (november 9.); igazságügy Buza Barna földművelésügyi miniszter (november 4.); kereskedelemügy Garami Ernő; közélelmezésügy Nagy Ferenc; pénzügy Károlyi Mihály gr. miniszterelnök (november 25.); vallás- és közoktatásügy Lovászy Márton; tárca nélkül a nemzetiségi önrendelkezési ügyek előkészítésére Jászi Oszkár; tárca nélkül a horvát-szlavón-dalmát ügyek felszámolására Kunfi Zsigmond; a király személye körüli miniszter Batthyány Tivadar gr. belügyminiszter.
Tisza István gr. v. miniszterelnököt ismeretlen fegyveres katonák bp-i lakásán agyonlövik.
Bp-en megalakul a Népőrség; vezetője Biró Dezső.
Bp-en megalakul a Román Nemzeti Tanács.
November 1.
IV. Károly király a Károlyi-kormányt saját kérésére fölmenti a neki tett eskü alól. Este a kormány tagjai felesküsznek „Magyarországra és a magyar népre” a Nemzeti Tanács elnökévé választott Hock János előtt.
Linder Béla hadügyminiszter elrendeli, hogy a fronton álló magyar csapatok tegyék le a fegyvert.
November 3.
Padovában (Olaszország) az Osztrák-Magyar Monarchia nevében Edel von Webenau Viktor Weber tábornok Adamo Diaz tábornok, az olasz hadsereg vezérkari főnöke, az antanthatalmak képviselője előtt aláírja a fegyverszüneti megállapodást. november 4. Demarkációs vonalként a Monarchia 1914-es határait jelölik meg. — A fegyverszünet Mo számára lezárja az 1914. július 28-ai hadüzenettel indult világháborút.1
1) Julier Ferenc hadtörténész számításai szerint a háborúban Mo összesen 3 800 000 főt mozgósított. A háborús veszteségek: 661 ezer halott, a bevonultak 17%-a; 743 ezer sebesült, a bevonultak 20%-a; 734 ezer hadifogoly, a bevonultak 19%-a.
November 4.
Életbe lép a fegyverszüneti megállapodás. november 7. Az aláírást követő huszonnégy órában jelentős számú osztrák-magyar katona kerül olasz hadifogságba.
Moszkvában értekezletet tart az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt (OK[b]P) mo-i csoportja.1 A résztvevők kinyilvánítják a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalakulását. november 24.
1) Az OK(b)P magyar csoportja 1918. március 24-én alakult meg Moszkvában.
November 7.
Károlyi Mihály gr. miniszterelnök vezetésével a Nemzeti Tanács, a Bp-i Munkástanács és a Katonatanács tagjaiból alakult küldöttség Belgrádban Mo nevében külön fegyverszüneti tárgyalást kezd Louis-Félix Franchet d’Esperey tábornokkal, az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnokával. — A francia tábornok 18 pontból álló fegyverszüneti szerződést nyújt át. A magyar kormány köteles lenne kiüríteni a Nagyszamos felső folyásától Marosvásárhelyig, majd a Maros mentén a Tiszáig, innen a Szabadka–Baja–Pécs vonalon a Dráváig húzott demarkációs vonaltól délre és keletre eső területeket; leszerelni hadseregét; átengedi területén az antanthatalmak csapatait. — A küldöttség a fegyverszüneti pontokat elfogadhatatlannak nyilvánítja, és nem írja alá.
November 8.
Az ideiglenes csehszlovák kormány parancsára cseh katonai alakulatok Nagyszombat–Trencsén térségében átlépik a határt, és behatolnak Mo-ra. — A csehek a következő napokban megszállják Trencsént, Vágújhelyt, Zsolnát, Ruttkát és Turócszentmártont.
Közzéteszik Linder Béla hadügyminiszter rendeletét, amely november 11-ei hatállyal leszereli az 1896 előtt született nem tényleges állományú legénységet és tiszteket.
November 9.
Linder Béla lemondása után a Minisztertanács (Mt) Bartha Albert alezredest nevezi ki hadügy-miniszterré. Linder tárca nélküli miniszterként a kormány tagja marad.
A román kormány ultimátumban követeli a központi hatalmak csapatainak kivonulását Romániából. A Román Nemzeti Tanács a magyar kormányhoz intézett felszólításában a mo-i románlakta területek feletti hatalmat magának követeli.
A szerb hadsereg bevonul Újvidékre.
Ungvárott megalakul a Mo-i Rutén Néptanács.
Berlinben kikiáltják a köztársaságot. II. Vilmos német császár Hollandiába menekül.
November 11.
Bartha Albert hadügyminiszter kiáltványt intéz az ország népéhez. Bartha kijelenti, hogy az ország határait minden „a nemzetközi jogba ütköző támadás” ellen, fegyveres erővel megvédi.
A compiègne-i erdőben (Franciaország) a Német Köztársaság megbízottai aláírják a franciák által diktált fegyverszüneti megállapodást.
November 12.
A Nemzeti Tanács nevében Jászi Oszkár, Bokányi Dezső és P. Ábrahám Dezső Aradon tárgyalásokat kezd az erdélyi Román Nemzeti Tanács vezetőivel, Iuliu Maniuval és Victor Goldişsal. november 14.