A kormány közzéteszi a március 1-jén kelt 1919: XXIII. néptörvényt „a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről”.

Károlyi Mihály gr. köztársasági elnök a Szatmárnémetiben állo­másozó székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: az ország hatalmi szóval történő felosztásához soha nem járul hozzá.

A kormány közzéteszi az 1919: XXV. néptörvényt az alkotmányozó nemzetgyűlésről és a vá­lasztásokról. A választás, belga mintára, lajstromos szavazással, arányos képvise­leti rendszer alapján történne.

Kun Béla, a KMP vezetője Bogár Ignáchoz, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjéhez intézett levelében 10 pontban rögzíti a két munkáspárt egyesülésének föltételeit. Ezek a következők: a területi integritás feladása; a tanácsköztársaság megalakítása; a polgári államgépezet felszámolása; mun­kásőrség felállítása; a föld és a gyárak köztulajdonba vétele; a kül- és a belke­reskedelem monopolizálása; az iskolák államosítása.

A kormány közzéteszi az 1919: XIX. néptörvényt. Ennek értelmében a békeszerző­dés megkötése után a Felvidék szlovákok lakta területeiből Slovenska Krajna né­ven autonóm terület szervezendő.

­Szegeden a francia hadsereg megszállja a középületeket.

A román hatóságok megszállják és állami tulajdonba veszik a Kolozsvári Tudományegyetemet. 1921. október 10.

Pápán a karhatalom a keresz­tényszocialista-kisgazdapárti gyűlés részvevői közé lő. Hárman meghalnak, sokan megsebe­sülnek.

A párizsi békekonferencián a „Négy Nagy” (Woodrow Wilson amerikai elnök, David Lloyd George brit, Georges Clemenceau francia és Vittorio Orlando olasz miniszterelnök) jóváhagyja a magyar és a román csapatok közötti demar­kációs vonalról szóló február 26-ai hatá­rozatot. március 19.

Az Mt április 13-ára kitűzi a választásokat.

Paul De Lobit tábornok, a mo-i antantcsapatok Belgrád­ban székelő parancsnoka tudomásul veszi a magyar–román demarkációs vonalról szóló március 17-ei határozatot, és elrendeli annak az érdekeltekkel való közlését. március 20.

Az Mt elrendeli a volt uralkodócsalád külföldön élő tagjai birtokainak ideiglenes állami kezelésbe vételét.

A február 21-én és az azt követő napokban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. — A KMP vezetésével 15 ezer munkanélküli tüntet a népjóléti minisztérium előtt. Munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követelik.

Fernand Vix alezredes, az antant katonai missziójának vezetője 10 óra 30 perckor Károlyi Mihály köztár­sasági elnöknek átadja Paul de Lobit tábornok jegyzékét a nagyhatalmak által március 17-én jóváhagyott magyar–román demarkációs vonalról. A jegyzék közli, hogy a semleges zónát az antant­ hadereje szállja meg. Vix alezredes 30 órás határidőt szab a válaszadásra. március 21. — A köztársasági elnök, az időközben a helyszínre érkező Berinkey Dénes miniszterelnök és Böhm Vilmos hadügyminiszter társaságában, szóban közli Vix alezredessel, hogy a jegyzékben foglalt követelések nem teljesíthetők.

A kormány közzé­teszi az 1919: XXXIII. néptörvényt a jövedelem- és vagyonadóról.

Lemond Berinkey Dénes miniszterelnök és kor­mánya. március 21.

Fernand Vix alezredesnek átadják a magyar kormány elutasító válaszát a március 20-ai jegyzékre.

Tárgyalások indulnak a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemok-raták közt. — Az MSZDP vezetőségi ülé­sén elhatározzák a KMP-vel való megegyezést. — Egyesül az MSZDP és a KMP. Az egyesült párt ideiglenes neve: Mo-i Szocia­lista Párt. — Ülést tart a bp-i Munkásta­nács. A tanács határozatot hoz a hatalom átvételéről.

Kikiáltják a Mo-i Tanácsköztársaságot. — Megala­kul a Forradalmi Kormányzótanács (FKt). Elnök Garbai Sándor; a népbiz­tosok: belügyi Landler Jenő, helyette­se Vágó Béla; külügyi Kun Béla, helyettese Ágoston Péter; földmívelésügyi népbiztosság kollégiuma: Csizma­dia Sándor, Hamburger Jenő, Nyisztor György, Vántus Károly; pénzügyi Var­ga Jenő, helyettese Székely Béla; köz­oktatásügyi Kunfi Zsigmond, helyette­se Lukács György; munkaügyi Bo­kányi Dezső, helyettese Fiedler Rezső; kereskedelemügyi Landler Jenő (ideig­lenesen), helyettese Rákosi Mátyás és Haubrich József; hadügyi Pogány Jó­zsef, helyettese Szántó Béla és Szamuely Tibor; igazságügyi Rónai Zoltán, he­lyettese Ládai István; szocializálási Böhm Vilmos, helyettese Hevesi Gyula és Dovcsák Antal; német ügyek Kalmár Hen­rik; ruszin ügyek Szabó Oreszt; közélelmezé­si Erdélyi Mór, helyettese Illés Artúr.

A lapok közlik az FKt és a Mo-i Szocialista Párt „Mindenkihez!” c. kiáltványát. A Kun Béla és Pogány József által fogalmazott kiáltvány ki­nyilvánítja a proletár-diktatúrát, bejelen­ti a Tanácsköztársaságot, a két munkás­párt egyesülését, a bankok, a bányák és az üzemek államosítását, proletár hadsereg szervezését, a Szovjet-Oroszországgal való eszmei és fegyveres közösséget. — ­Közzéteszik az FK­t előző napon kelt, I. sz. rendeletét a statáriumról és II. sz. rendeletét a szesztila­lomról.

Az OK(b)P VIII. kongresszusa üdvözli a Mo-i Tanácsköztársaságot.