Az Nsz az újságírósztrájk miatt nem hajlandó közölni a Kádár-kormány sajtóközleményét a Nagy Imre-csoport deportálásáról.
1956. 11. 23
Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövet jegyzékben tiltakozik Kádár Jánosnál a Nagy Imre-csoport elrablása miatt, és közli, hogy a jugoszláv kormány nyilvánosságra fogja hozni a történteket. — Georgij Malenkov, Mihail Szuszlov és Gennagyij Arisztov Bp-ről táviratban jelenti az eseményeket az SZKP KB Elnökségének.
A Népakarat tudósítást közöl „Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv nagykövetséget” címmel (november 24.), és az újvidéki rádió híradása nyomán beszámol a magyar és jugoszláv kormány közti titkos megállapodásról.
Reggel Balázs József ismerteti a rádióban a KMT és a kormány közti megbeszélés eredményeit: a Kádár-kormány a KMT-t elismeri tárgyalófélként, az Mt elé terjesztik a munkástanácsokról szóló rendelettel szembeni kifogásokat. A KMT ülésén értékelik a kormánnyal folytatott tárgyalásokat; felhívást fogadnak el, amelyben a munka felvételére szólítják az ország dolgozóit.
A Magyar Honvéd „Egy hónappal ezelőtt” c. vezércikke szerint „…most, egy hónappal a dicsőséges forradalom, a drága, feledhetetlen emlékű magyar október után, a gyászos november napjait éljük”. november 24.
Az MÉFT kezdeményezésére, a KMT felhívására 14 és 15 óra között az egy hónappal korábban kezdődött forradalom emlékére a fővárosban leáll a közlekedés és a gyalogos forgalom, az utcák kiürülnek; Bp-re néma csend borul, csak a karhatalmisták járőröznek.
A Csepel Vas- és Fémművek munkástanácsa felhívást ad ki, amelyben súlyos hibának minősíti a 48 órás sztrájk kihirdetését.
Bp-en tárgyal a kommunista vezetésű Szakszervezeti Világszövetség delegációja Louis Saillant főtitkár vezetésével. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsa a megbeszélésekről megjelent közös közleményében elfogadja a Világszövetség november 3-ai értékelését a mo-i eseményekről.
Az Nsz és a Népakarat közli az Írószövetség két nappal korábban kelt nyilatkozatát a közbiztonságról, a termelőmunka felvételéről, az igazmondásról.
Délután négy óra tájban Nagy Imrét és társait a Ferihegyi [tököli?] repülőtérre viszik, ahonnan Bukarestbe, onnan pedig a román fővárostól kb. negyven kilométerre lévő Snagovba szállítják a csoport tagjait. Nagy Imrét és feleségét, a Losonczy és a Donáth családot egy-egy különálló villában, egymástól szigorúan elkülönítve helyezik el.