A hadügymi­niszter felmenti tisztségéből Fery Oszkár altáborna­gyot, a csendőrség felügyelőjét, és helyé­re Czibere István csendőr ezredest nevezi ki.

Sándor régensherceg Belgrádban bejelenti a Szerb-Horvát-Szlovén Király­ság megalakulását.

Gyulafehérvárott megkezdődik az erdélyi románok kétnapos nem­zeti gyűlése. A gyűlésen ki­mondják a Romániával való egyesülést. A határozat szerint az együttlakó nem­zetiségek „teljes nemzeti szabadságot” kapnak; az oktatás, közigazgatás és igazságszolgáltatás saját anyanyelvü­kön történik, nemzetükből való tisztvi­selők révén; minden nemzetiség számarányának megfelelő képviseleti jogot kap. — A gyűlés létrehozza az erdélyi román Kormánytanácsot Nagyszeben székhellyel; elnöke Iuliu Maniu. 1920. április 2.

A román hadsereg, miután az antanthatalmaktól engedélyt kapott a november 7-ei belgrádi fegyverszüneti feltételekben kijelölt demarkációs vona­lig terjedő terület megszállására, bevo­nul Marosvásárhelyre. december 4.

Fernand Vix alezredes, az antanthatal­mak bp-i katonai missziójának vezetője, jegyzékben követeli a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának. A határ a Duna, az Ipoly, majd Rimaszombat, tovább az Ung-torkolat–Uzsok vonal.

A román hadsereg bevonul Besztercére. december 7.

A román hadsereg bevonul Brassóba. december 24.

Lemond Batthyány Tivadar gr. belügy-, Bartha Albert hadügy-, valamint Linder Béla tárca nélküli miniszter. A Népköztársaság kormánya Nagy Vincét belügyminiszterré, Kunfi Zsigmond tárca nélküli minisztert pedig munkaügyi és népjóléti miniszter­ré nevezi ki. A adügyi tárcát ideiglenesen Károlyi miniszterelnök veszi át, a tényleges irá­nyítást Böhm Vilmos hadügyi államtit­kár végzi. Baloghy Ernő miniszterel­nökségi, Rácz Gyula és Csizmadia Sán­dor földművelésügyi államtitkári kinevezést kap.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter közzéteszi december 7-én aláírt rendeletét, amely megszünteti a nők felvételét korlátozó intézkedéseket a Műegyetemen, a jogakadémiákon és a gyógyszerészi karokon.

A kormány közzéteszi a december 13-án kelt 1918: V. néptörvényt az önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról.

A kormány közzéteszi a december 13-án kelt 1918: V. néptörvényt az önálló magyar külügyi igazgatás és szervezet felállításáról.

A Munkástanács elfogadja a Mo-i Szociáldemokrata Párt (MSZDP) földreformtervezetét. A tervezet főbb pontjai: a hitbizomány eltörlése; 500 holdas (az egyházak esetében 200 holdas) birtokmaximum; minden kisajátított föld az állam tulaj­dona, amit örökbérletbe adhat; a bérlő tulajdonosi jogokkal rendelkezik, föld­jét örökbe hagyhatja; a mezőgazdasági munkások munkaidejének szabályozá­sa; biztosítás.