Gyöngyösi János külügyminiszter jegyzéket intéz a szövetséges nagyhatalmak bp-i képviselőihez. december 10. Gyöngyösi megállapítja, hogy Mo-on összesen nem található félmillió német nemzetiségű lakos; a hitlerista szervezetek tagjainak számát 103 ezerre becsüli; a Volksbund támogatóival együtt az összes érintett száma nem több, mint 200 ezer fő.
1945. december
1945. december
Az Ogy-ben megkezdődik a vita a Tildy-kormány programjáról. — A vitában az SZDP felveti az államforma kérdését. december 20.
Párizsban megalakul a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség.
december 2.
Bp-en ülésezik a Magyar Szakszervezetek XVI. közgyűlése. 1948. október 17. Elnökké Kisházi Ödönt (SZDP), alelnökké Ratkó Annát (MKP), főtitkárrá Kossa Istvánt (MKP) választják.
Albániában a kommunista front elsöprő győzelmet arat az egylistás alkotmányozó ngy-i válasz-tásokon. 1946. január 11.
december 3.
Mohácson tanácskozik a Mo-i Szlávok Antifasiszta Frontja délszláv szekciójának I. országos konferenciája. 1946. május 19.
Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével, első alkalommal, magyar kormányküldöttség kezd tárgyalásokat Prágában a szlovákiai magyar kisebbség ügyéről; Csehszlovákiát Vladimír Clementis külügyi államtitkár képviseli. A tárgyalások eredménytelenül zárulnak. december 6. — A csehszlovák fél által előterjesztett javaslat szerint a magyar kisebbség egy részét a paritásos lakosságcsere keretében, a többit egyoldalúan telepítenék át Mo-ra; a magyar lakosság egy része végül megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de kisebbségi jogokkal nem rendelkezhetne. — A magyar fél az egyoldalú kitelepítést elutasítja, a népcsere feltételéül pedig a magyarellenes intézkedések hatálytalanítását, az áttelepítendő magyarok kiválasztásába való beleszólást, valamint a népcsere után is Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogainak biztosítását, vagy lakóterületükkel együtt Mo-hoz csatolását szabja. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia mindenáron a csehek és szlovákok nemzeti államává akar válni, és meg akar szabadulni magyar kisebbségétől, adja át őket „a hozzájuk tartozó földdel, területekkel” együtt. december 4.
december 4.
Befejeződik a szlovákiai magyarok Cseh- és Morvaországba deportálásának első szakasza. A hivatalos jelentés szerint 9247 magyart kényszerítettek lakóhelye elhagyására. — A tárgyalások előző napi felvételének eredményeként a csehszlovák hatóságok leállítják a deportálást. — A csehszlovák kormány ülésén Vladimír Clementis a lakosságcsere-tárgyalások addigi menetéről beszámolva elmondja: tudtára adta Gyöngyösi János külügyminiszternek, hogy Csehszlovákiát nem érdekli a Szlovákiába való áttelepülést elutasító szlovákok sorsa, s elmagyarosításukhoz „sok szerencsét” kíván. december 11.
december 6.
Miután a két fél merőben ellentétes álláspontja miatt nyilvánvalóvá válik, hogy nincs mód a megegyezésre, a magyar delegáció megszakítja a szlovák–magyar lakosságcseréről folytatott prágai tárgyalásokat, és hazautazik Bp-re. 1946. január 5.
Az Ngy határozatot hoz a szénbányák államosításának előkészítéséről. 1946. június 26.