A csehszlovák hadsereg bevonul Pozsonyba.

Megalakul Németország Kommunis­ta Pártja.¹

A kormány közzéteszi a január 2-án kelt 1919: III. néptörvényt az egyesü­lési és gyülekezési szabadságról.

Németországban politikai tömegsztrájkok kezdődnek. Berlinben kirobban a Sparta­cus-felkelés. január 11.

Károlyi Mihály gr. miniszterelnök a Nemzeti Tanács ülésén bejelenti lemondását. A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt köztársasági elnöki minőségben ideigle­nes államfői hatáskörrel ruházza fel. Károlyi megtartja a külügyek irányítá­sát; a minisztertanácsi üléseken joga van elnökölni. A kormány néptörvényeket csak a köztársasági elnök hozzájárulásá­val adhat ki. — A köztársasági elnök Berinkey Dénes igazságügy-miniszternek ad megbízatást a miniszterelnöki teen­dők ideiglenes ellátására.

Berlinben leverik a Spartacus-felkelést.

A csehszlovák csapatok bevo­nulnak Ungvárra.

Berlinben ellenforradalmi tisztek meggyil­kolják Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, az NKP vezetőit.

Archibald Carry Coolidge professzor, az antanthatalmak bécsi misszióvezetőjével az élen poli­tikai bizottság érkezik Bp-re, a mo-i viszonyok tanulmányo­zására.

A köztársasági elnök Berinkey Dénest ne­vezi ki miniszterelnökké. A kormány miniszterei: belügy Nagy Vince; kü­lügy Berinkey Dénes miniszterelnök (január 24-éig); földművelésügy Buza Barna; hadügy Böhm Vilmos; igazság­ügy Berinkey Dénes miniszterelnök (ja­nuár 25-étől Juhász-Nagy Sándor); keres­kedelemügy Garami Ernő; közélelme­zés Baloghy Ernő; munkaügy és nép­jólét Peidl Gyula; pénzügy Szende Pál; ruszka-krajnai ügyek Szabó Oreszt; tár­ca nélkül Kunfi Zsigmond, Vass János és Nagyatádi Szabó István. (A közok­tatásügyi és a vallásügyi tárca betölté­sére január 22-én kerül sor. Ugyancsak Berinkey miniszterelnök veszi át a Mo-on élő nemzetek önrendelke­zésének előkészítését, Jászi Oszkár ko­rábbi ügykörét.)

Párizsban ünnepélyesen megkezdődik a háborút lezáró békekonferencia.

A köztársasági elnök Kunfi Zsigmond tárca nélküli minisztert közoktatásügyi, Vass János tárca nél­küli minisztert vallásügyi minisz­terré nevezi ki.

Az Mt felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a kommunis­tákkal szemben megelőző intézkedése­ket is életbe léptessen.

A bukaresti román országgyűlés ünnepélyesen becikkelyezi Bukovina, Besszarábia és Erdély Romániával való egyesülését.