Hatályba lép az 1949: XXVI. tc. Nagy-Budapest létrehozásáról. Hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár)  csatolnak a fővároshoz. Bp-hez kerül továbbá a csömöri Szabadságtelep, Nagykovácsitól Adyliget, és Vecséstől a Ferihegyi repülőtér és környéke. A kerületek száma 14-ről 22-re nő.

Megkezdi működését az ÁVH mint önálló főhatóság. február 1. Az ÁVH hét főosztályra tagolódik: I. (Hálózati), II. (Katonai Elhárító), III. (Operatív), IV. (Határőrség és Belső Karhatalom), V. (Káder), VI. (Jogi és Börtönügyi), VII. (Gazdasági) Főosztály. március 11. A Hatóság vezetője mellé egy első (általános) helyettest (aki egyben az I. Főosztály vezetője), és három helyettest (a II., a IV. és az V. Főosztály vezetőjét, illetőleg parancsnokát) állítanak. A hét főosztály alárendeltségébe összesen 28 ezer fő tartozik.

A bauxitbányászatban és az alumíniumgyártásban működő magyar–szovjet vegyesvállalatok fúziójával létrejön a Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (MASZOBAL).

Ortutay Gyula kultuszminiszter levélben szólítja fel Reök Iván ev. egyetemes felügyelőt, hogy indítsanak fegyelmi eljárást a börtönben lévő Ordass Lajos püspök ellen. április 1.

A Standard-ügy miatt az USA jegyzékben tiltakozik a magyar kormánynál, egyúttal megvonja a New York-i és a clevelandi magyar konzulátus működési engedélyét. január 7.