A bp-i Országház téren felavatják Kossuth Lajos szobrát. — A kilencalakos, fehér márványból készült szoborcsoport Kossuthot és az első felelős magyar minisztérium tagjait ábrázolja; alkotója Horvay János.
1927. november
1927. november
November 9.
A bp-i Büntető Törvényszék ítéletet hirdet a KMP és az MSZMP kora tavasszal letartóztatott 68 tagjának perében. Szántó Zoltán 8 és fél, Vági István 4 és fél, Lőwy Sándor és Poll Sándor 3 és fél, Kocsis János 2 évi fegyházbüntetést kap; 23 vádlottat bizonyíték hiányában fölmentenek. — Az ítéleteket a Tábla és a Kúria is jóváhagyja.
November 11.
Párizsban Franciaország és Jugoszlávia képviselői barátsági szerződést írnak alá. — A szerződés a status quo biztosítására kimondja a kölcsönös segélynyújtást.1
1) Az egyezményt 1932. október 8-án, majd 1937. október 12-én újabb 5-5 évre meghosszabbították.
November 25.
A felsőház elfogadja az 1927: XXXI. tc.-et március 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról.1 — Elfogadják az 1927: XXXII. tc.-et Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybe iktatásáról.
1) Ezzel hatályát veszti az 1898: V. tc., amely április 11-ét, az áprilisi törvények törvénybe iktatásának napját nyilvánította nemzeti ünneppé.
November 30.
XI. Pius pápa Serédi Jusztinián bencés szerzetest, áldozópapot, a pápai levéltárosképző intézet és a Szent Anzelm Egyetem tanárát, nagyhírű egyházjogászt nevezi ki esztergomi érsekké.1 december 19.
1) A kormány informális jelöltje Szmrecsányi Lajos egri érsek volt.