Kolozsvárott alakuló gyűlést tart a romániai Magyar Szövetség.

A bp-i Szabadság téren felavatják az irredenta szobrokat. A négy szobor (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) a négy elszakított ország­részt jelképezi; az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc. Az avatáson ünnepi misét tart Zadravecz István tábori püs­pök.

Közzéteszik a belügyminiszter 5643/1921. sz. rendeletét a m. kir. csendőrség szervezetéről.

Kolozsvárott megjelenik Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István Kiáltó Szó c. kiáltványa. A valósággal való szembenézésre és munkára buzdítja a romániai magyarságot; elítéli a sovi­nizmust, és felhív a román néppel való békés együttélésre.

A szabad királyválasztók Nagyatádi Szabó István elnökletével tanácskozást tartanak Bp-en. A határozati javas­lat szerint a szabad királyválasztást törvény­hozási alapon kívánják megvalósítani.

Az e napon tartott népszámlálás szerint a Jugoszláviában élő magyarok száma 467 658.