1956. november

Hajnali 1 és 2 óra között Szántó Zoltán Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövet hívására a követségre megy. Közlik vele, hogy a második szovjet intervenció perceken belül várható, ezért a jugoszláv kormány úgy határozott, hogy menedékjogot biztosít Nagy Imrének és társainak. Szántó reggelig várni akar Nagy Imre értesítésével, hazamegy és lefekszik aludni. — Fél ötkor Donáth Ferenc telefonon közli a miniszterelnökkel az intervenció bekövetkeztét.

    4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása Bp ellen. A Különleges Hadtest alárendeltségében álló hadosztályok, harckocsi-, tüzér- és deszantegységek, valamint a fontosabb objektumok elfoglalására kijelölt osztagok 5 óra tájban különböző irányokból betörnek a fővárosba.1 A támadásról Király Béla vezérőrnagy telefonon jelentést tesz a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének és utasítást kér. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.2 — A 38. lövész- és a 8. gépesített hadsereg alakulatai megkezdik az ország megszállását; a hadműveletben összesen 17 szovjet hadosztály mintegy 60 ezer katonája vesz részt.

    1. 1) Horváth, Hadikrónika, 415.

    2. 2) Az ekkor a HM-ben tartózkodó Uszta Gyula vezérőrnagy által befolyásolt, a szovjetekkel már korábban is kapcsolatot kereső főtiszti csoport (Janza Károly altábornagy, Váradi Gyula és Kovács Imre vezérőrnagy), Münnich Ferenc jóváhagyásával és (formális) aláírásával, a következő távmondatot küldte a csapatoknak: „Elrendelem, hogy a magyar néphadsereg egységei ne tüzeljenek a szovjet egységekkel szemben. Parlamentereket küldjenek az oda érkező csapat elé.” (Lásd Szabó Árpád: A Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom. Bp: Zrínyi, é. n., 24.) — Uszta a nap folyamán Szolnokra távozott.

    A Petőfi laktanyában riadóztatják a 8. gépesített ezredet, amelynek feladata, hogy biztosítsa a Budaörsi utat a repülőtér felől; a szovjet és a magyar csapatok között rövid tűzharc alakul ki, majd a szovjetek több mint egy órán keresztül lövik a laktanyát. — Az esztergomi harckocsiezred parancsnoka 8 harckocsit vezényel a szovjetek ellen, de azok harc helyett visszaindulnak Esztergomba.

      A mo-i szovjet katonai invázió hírére hajnalban összehívják az ENSZ BT ülését, ahol szavazásra bocsátják az előző nap beterjesztett amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólítja a Szu-t, hogy tartózkodjon bárminemű katonai akciótól, és haladéktalanul vonja ki csapatait Mo-ról. A javaslat elismeri a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen; felkéri az ENSZ főtitkárát annak megvizsgálására, hogy a magyar népnek milyen élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb segélyre van szüksége, és az ENSZ tagállamait ezen ellátmányok összegyűjtésében való közreműködésre szólítja fel. A javaslatot a Szu megvétózza (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodik). Ezt követően a kérdést, amerikai javaslatra, az „egyesült erővel a békéért” eljárás keretében a Közgyűlés rendkívüli sürgősségi ülésszaka elé utalják.

        5.05-kor az ungvári rádió közleményt sugároz: „Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink! Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén, megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból, és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. […] Nem nézhettük tovább tétlenül, a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb munkás és paraszt testvéreinket, rettegésben tartsák békés állampolgárainkat, anarchiába döntsék Hazánkat, és hosszú időre az ellenforradalom igájába hajtsák egész népünket.” november 12. Ezt követően az új kormánynak az SZKP KB Elnöksége előző esti ülésén megszövegezett felhívását közvetítik.

          5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet 8 óráig többször megismételnek: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A felhívás után a rádió a Himnuszt, majd a Szózatot közvetíti. — A beszéd elhangzása után Szántó Zoltán tájékoztatja Nagy Imrét a jugoszlávok által felajánlott menedékjog lehetőségéről. — 5.35-től 5.56-ig a Szabad Kossuth Rádió kétpercenként megismétli Nagy Imre beszédét angolul, franciául, németül, magyarul, oroszul, csehül és lengyelül.

            6 óra után a Parlament épületéből a jugoszláv nagykövetségre érkezik Nagy Imre, Donáth Ferenc és Szántó Zoltán. 6 és 8 óra között szintén ideérkezik Losonczy Géza és Lukács György (mind az öten az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Ujhelyi Szilárd, Vas Zoltán, Erdős Péterné és családtagjaik. Összesen 43 személy kap menedékjogot. november 22. — Dalibor Soldatić nagykövet valószínűleg még aznap közli Nagy Imrével a Belgrádból érkezett üzenetet: „Írásbeli aktust [kell] átadni a követnek, hogy Nagy Imre az új kormányt elismeri, és bizalommal van az új kormány személyi összetétele iránt. Hogy utolsó tetteit és lépéseit a kormányban levő reakcionárius körök kényszerítésére tette meg.”1 — Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes, a légierő parancsnoka és Erdős Péter újságíró Jovo Vukmirović ezredes katonai attasé lakásán kap menedéket.

            1. 1) Rainer, Nagy Imre, II, 334.

            A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola nemzetőrségét a Ménesi úton körülzárják a szovjetek; Sipos Jenőt, aki a Citadellához felvonuló szovjet páncélosok felderítésére indult, elfogják és deportálják. (A szovjetek ezt követően folyamatosan deportálják a fogságukba esett fiatalokat és felkelőket.) Késő délután Baráth Zoltán, az egység parancsnoka, Marián Istvántól, a Műszaki Egyetem nemzetőrparancsnokától kapott utasításnak megfelelően, feloszlatja a csoportot.