Petru Groza vezetésével népes román kormányküldöttség látogat Mo-ra. — A magyar és a román sajtó „sorsfordító eseményként” ünnepli a találkozót, amelynek ideje alatt Bp-en román kulturális hetet tartanak, és román kollégiumot avatnak.1
1947. április
április 2.
Hamvas Endre csanádi püspök levélben kéri Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztertől a fakultatív hitoktatás ellen tüntető és ezért internált szegedi diákok és fiatalok szabadon bocsátását.
április 4.
Az MDP KV ülésén Rákosi Mátyás kijelenti, hogy Nagy Ferenc miniszterelnököt politikai felelősség terheli a köztársaság-ellenes összeesküvésért; bizonyosnak tartja, hogy a kormányfő tudott az összeesküvésről.
A hivatalos ünnepségek keretében Bp-en felavatják a Gellért-hegyi Felszabadulási emlékművet, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását.1
1) A pálmaágat tartó fő nőalak előtt hat méter magas, bronzból készült, géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit 1956 októberében ledöntötték és elpusztult, utóbb újra kifaragták. Az emlékmű eredeti felirata: „A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép.” Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatók voltak. — 1992 júniusában, a szovjet csapatok kivonulásának első évfordulóján, az emlékművet, a „kommunizmus kísértetét” jelképezve, ejtőernyőselyemmel letakarták. 1993-ra az emlékművet átalakították: a talapzatról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. A talapzaton ma ez olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”
április 5.
Rákosi Mátyás levelet ír Alekszej Kuznyecovnak, az ÖK(b)P KB titkárának; Rákosi azt állítja, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök részt vett az ún. köztársaság-ellenes összeesküvésben. A főtitkár tanácsot kér a követendő lépésekre. április 27.
április 6.
A közvélemény a Kis Újság tudósításából e napon értesül arról, hogy korábban szabadlábra helyezték a miskolci pogrom tetteseit.
április 8.
A BM feloszlatja a Debreceni Egyetemi Kört; korábbi hónapokban hasonló sorsra jutott a „jobboldali vezetés alá került” pécsi és szegedi egyetemi ifjúsági szervezet is.
április 10.
1947: XI. tc. a szövetkezetekről.
április 11.
A NOT másodfokon felmenti Berend Béla v. szigetvári rabbit a nácikkal való kollaborálás vádja alól, és törli az első fokon kiszabott 10 évi börtönbüntetését.
április 12.
A hajnali órákban a Galántai járásbeli Nagymácsédról és Nagyfödémesről, valamint a Zselizi járásban lévő Tergenyéről áttelepítendőkkel elindul az első két vonatszerelvény Mo felé; ezzel a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretén belül kezdetét veszi a szlovákiai magyarok áttelepítése. — Eddig az időpontig Mo már befogadott összesen kb. 50 ezer, Csehszlovákiából menekült magyart. május 24. — A magyar kormány szóbeli jegyzékben kéri Csehszlovákiától a kishatárforgalom felújítását, egyben javasolja, hogy a kishatárforgalmat államközi egyezményben szabályozzák. április 18.
1) Vincze, 1947–1968.