Az MKP Katonai Bizottságával együttműködő Mikó Zoltán vk. százados megszervezi a katona-szökevényeket és ellenállókat bújtató, később a nyilasok ellen fegyveres akciókat is végrehajtó Görgey Arthur Egyetemi Zászlóaljat. december 8.
1944. november
1944. november
november 1.
Szálasi Ferenc elrendeli a BM VII/d alosztályaként működő Nemzeti Számonkérő Szervezet létrehozását, amelynek működését Láday István cs. ezredes, a BM államtitkára felügyeli. (A Nemzeti Számonkérő Különítmény1 megszervezésére néhány nap múlva Orendy Norbert cs. ezredes kap megbízást. november 20.)
1) Azonosítva az NSZK-t és a BM IV/d alosztályát, többen úgy vélik, hogy a Számonkérő Különítmény is ekkor alakult meg, hiszen a két szervezet elnevezése hasonló, sőt bizonyos források szerint azonos. Kovács Tamás, 76.
Farkas Ferenc vezérezredes, országos elhelyezési kormánybiztos elrendeli a kormányszervek kitelepítését a front által veszélyeztetett fővárosból. november 3.
A német Werwolf-mozgalom mintájára az ekkor Zákó András vezérőrnagy vezette VKF/2 irányításával megkezdődik a Hungarista Légió (Kopjás-mozgalom) szervezése; vezetője Korponay Miklós vk. százados.
A Vörös Hadsereg elfoglalja Kecskemétet. november 2.
Chicagóban nemzetközi értekezlet kezdődik a polgári légi közlekedés szabályozásáról. december 7.
november 2.
A nyilas hatalomátvétel óta első alkalommal ül össze a Képviselőház; a 372 képviselő közül csak 55 jelenik meg. — Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes és Budinszky László igazságügy-miniszter együttes előterjesztést tesz az államfői tiszt betöltésére. Eszerint „addig az ideig, míg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő… …éppen ezért a törvényhozás helyesen és a nemzet akaratának megfelelően cselekszik akkor, amikor most törvénnyel bízza meg őt [Szálasi Ferencet] az államfői teendőknek a kormányzói tiszt betöltéséig való ellátásával. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a javaslat 4. §-a, avval a hozzáadással, hogy Szálasi Ferencet a »Nemzetvezető« cím illeti meg.” november 3. — A kormány miniszterei leteszik a hivatali esküt.
A Vörös Hadsereg elfoglalja Kunszentmiklóst és Ceglédet. november 3. A szovjet támadás eléri a Bp határától 13 km-re fekvő Gyálpusztát, az Attila-vonal külső övezetét, ott azonban a szívós ellenállás miatt elakad. november 4.
A nyugati határon megkezdődik a Vajna–Eichmann-megállapodásban a németeknek ígért 70 „reguláris” munkásszázad közül az elsők átadása a németeknek. A munkaszolgálatosokat a német–magyar határ mentén húzódó erődrendszer építésén dolgoztatják.1 november 8.
1) Braham, II, 209.
Plakátokon hívják fel jelentkezésre a 16–50 éves, varrni tudó zsidó nőket, hogy jelentkezzenek közmunkára. november 3.