Diákzavargások kezdődnek Franciaországban, miután a párizsi Sorbonne rektora az előző napon bezáratja az egyetem nanterre-i fakultását. A diákok és a rendőrök között utcai összecsapásokra kerül sor. május 10. A megmozdulások országos méretű sztrájkká növekednek. május 13.

Moszkvában kétnapos tárgyalások kezdődnek a szovjet és a csehszlovák vezetők között, akik közül a reformereket éles támadások érik. május 8. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára felszólítja a küldöttség tagjait, hogy mindent tegyenek meg az „ellenforradalmi veszély” elhárítására.

Dél-Vietnamban befejeződik a Tet-offenzíva. — Bár a DNFF által indított hadművelet katonai szempontból nem volt sikeres a, számos amerikait győzött meg arról, hogy a győzelem kivívása reménytelen. május 13.

A bolgár, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a szovjet kommunista párt első és főtitkárai vezette küldöttségek Moszkvában a csehszlovákiai helyzetről tanácskoznak. július 14. A szovjet vezetés kilátásba helyezi, ha a csehszlovák politikai irányvonal nem változik, „erélyesebb fellépésre” is sor kerülhet.

A párizsi diákok barikádokat emelnek a Latin Negyedben; a kormány tízezer rendőrt mozgósít. május 13.

Újabb diáktüntetések kezdődnek az NSZK-ban is; a legnagyobb tüntetés Bonnban zajlik. A tüntetők a tervezett szükségállapot-törvény ellen tiltakoznak, amelyet a demokrácia elleni fenyegetésként értékelnek. május 30.

Franciaországban a szakszervezetek egynapos általános sztrájkot tartanak; ezt széles körű sztrájkhullám követi kezdődik; a munkások elfoglalnak 300 üzemet. május 19.