Hitler Klessheimben fogadja Horthy Miklós kormányzót. Hitler közli, hogy elhatározta Mo megszállását. — A nyugati határon felsorakozott német csapatok az esti órákban megindulnak Mo-ra. március 19.
1944
március 19.
A kormányzó Sztójay Döme szkv. altábornagy, berlini magyar követet nevezi ki miniszterelnökké. augusztus 29. A kormány tagjai: belügy Jaross Andor; földművelésügy Jurcsek Béla; honvédelem Csatay Lajos; igazságügy Antal István; iparügy Szász Lajos; kereskedelem- és közlekedésügy Kunder Antal; külügy Sztójay Döme miniszterelnök; pénzügy Reményi-Schneller Lajos; vallás- és közoktatásügy Antal István igazságügy-miniszter; a miniszterelnök helyettesítésével megbízott tárca nélküli miniszter Rátz Jenő; tárca nélküli közellátásügyi miniszter Jurcsek Béla.
A német csapatok megszállják Mo-ot. — Hitler Edmund Veesenmayert nevezi ki Mo teljhatalmú birodalmi biztosává.
március 29.
Közzéteszik az 1220, 1230 és 1240/1944. sz. kormányrendeleteket. — Megtiltják, hogy zsidók háztartásában nem zsidót alkalmazzanak; megszüntetik a zsidók sajtó-, színművészeti, filmművészeti kamarai tagságát; megtiltják, hogy zsidók állami hivatalt töltsenek be; elrendelik, hogy a zsidók megkülönböztető sárga csillagot viseljenek. — Közzéteszik az 1310/1944. sz. kormányrendeletet, amely megtiltja külföldi rádióadások hallgatását; a rendelet megszegői 6 hónapig tartó elzárással büntethetők.
július 21.
Jaross Andor belügyminiszter bejelenti a társadalombiztosítás egységes szervezetbe tömörítését. — A nyugdíjkorhatárt 65-ről 60 évre szállítják le, kiterjesztik a biztosítási kötelezettséget a háztartási alkalmazottakra, az öregségi járadékot 20-30 pengőről 60 pengőre emelik.
augusztus 7.
Átalakul a Sztójay-kormány. augusztus 24. Kiválik Imrédy Béla, Jaross Andor és Kunder Antal. Új miniszterek: belügy Bonczos Miklós, kereskedelem- és közlekedésügy Szász Lajos iparügyi miniszter; a gazdasági csúcsminiszterség megszűnik.
augusztus 26.
A szovjet Vörös Hadsereg első egységei (a 2. Ukrán Front jobbszárnya) az Úz és a Csobányos völgyében, Illyefalvánál, valamint az Ojtozi-szorosban átlépik a második bécsi döntéssel megállapított, e ponton a történelmi magyar határral azonos államhatárt, és harcérintkezésbe kerülnek a székely határőrséggel. szeptember 23. — Az elkövetkező napokban a Keleti-Kárpátok átjáróiban heves összecsapásokra kerül sor a magyar és a szovjet csapatok között.
Folytatja előző napi ülését a Minisztertanács (Mt). Arra a német kérdésre, hogy Mo bekapcsolódik-e egy Dél-Erdély felé indítandó német támadásba, az Mt igennel válaszol, annak kikötésével, hogy az együtt történik a német csapatokkal, nem jár együtt a magyar haderő szétforgácsolásával, s az csak a résztvevő magyar csapatok németek általi felfegyverzése és a németek felvonulásának befejezése után indul meg. szeptember 5. — Ugyanezen a napon Hitler a román, majd a bolgár hadsereg átállása miatt kialakult helyzetben, miután reális veszéllyé vált, hogy a balkáni német csapatokat elvágják Németországtól, parancsot ad a Balkán kiürítésére.1
augusztus 27.
A szovjet csapatok elfoglalják Úzvölgy-fűrésztelepet, majd az Ojtozi-szorosban Sósmezőt, az első magyar községet (1945. április 12.), és a nap folyamán birtokba veszik a romániai Foksányt és Galacot.
augusztus 28.
Horthy Miklós kormányzó távirati úton megbízza Bakach-Bessenyey György br. v. berni magyar követet, hogy ismét vegye fel a kapcsolatot a nyugati szövetséges hatalmak képviselőivel, azzal a kikötéssel, hogy a napirenden „területi kérdések egyelőre ne szerepeljenek”. augusztus 29.