1944

1944.

március 19.

A kormányzó Sztójay Döme szkv. altábornagy, berlini magyar követet nevezi ki miniszterelnökké. augusztus 29. A kormány tagjai: belügy Jaross Andor; földművelésügy Jurcsek Béla; honvédelem Csatay Lajos; igazságügy Antal István; iparügy Szász Lajos; kereskedelem- és közlekedésügy Kunder Antal; külügy Sztójay Döme miniszterelnök; pénzügy Reményi-Schneller Lajos; vallás- és közoktatásügy Antal István igazságügy-miniszter; a miniszterelnök helyettesítésével megbízott tárca nélküli miniszter Rátz Jenő; tárca nélküli közellátásügyi miniszter Jurcsek Béla.

    1944.

    március 29.

    Közzéteszik az 1220, 1230 és 1240/1944. sz. kormányrendeleteket. — Megtiltják, hogy zsidók háztartásában nem zsidót alkalmazzanak; megszüntetik a zsidók sajtó-, színművészeti, filmművészeti kamarai tagságát; megtiltják, hogy zsidók állami hivatalt töltsenek be; elrendelik, hogy a zsidók megkülönböztető sárga csillagot viseljenek. — Közzéteszik az 1310/1944. sz. kormányrendeletet, amely megtiltja külföldi rádióadások hallgatását; a rendelet megszegői 6 hónapig tartó elzárással büntethetők.

      1944.

      július 21.

      Jaross Andor belügyminiszter bejelenti a társadalombiztosítás egységes szervezetbe tömörítését. — A nyugdíjkorhatárt 65-ről 60 évre szállítják le, kiterjesztik a biztosítási kötelezettséget a háztartási alkalmazottakra, az öregségi járadékot 20-30 pengőről 60 pengőre emelik.

        1944.

        augusztus 26.

        A szovjet Vörös Hadsereg első egységei (a 2. Ukrán Front jobbszárnya) az Úz és a Csobányos völgyében, Illyefalvánál, valamint az Ojtozi-szorosban átlépik a második bécsi döntéssel megállapított, e ponton a történelmi magyar határral azonos államhatárt, és harcérintkezésbe kerülnek a székely határőrséggel. szeptember 23. — Az elkövetkező napokban a Keleti-Kárpátok átjáróiban heves összecsapásokra kerül sor a magyar és a szovjet csapatok között.

          Folytatja előző napi ülését a Minisztertanács (Mt). Arra a német kérdésre, hogy Mo bekapcsolódik-e egy Dél-Erdély felé indítandó német támadásba, az Mt igennel válaszol, annak kikötésével, hogy az együtt történik a német csapatokkal, nem jár együtt a magyar haderő szétforgácsolásával, s az csak a résztvevő magyar csapatok németek általi felfegyverzése és a németek felvonulásának befejezése után indul meg. szeptember 5. — Ugyanezen a napon Hitler a román, majd a bolgár hadsereg átállása miatt kialakult helyzetben, miután reális veszéllyé vált, hogy a balkáni német csapatokat elvágják Németországtól, parancsot ad a Balkán kiürítésére.1