7.30-kor szovjet páncélosok és tüzérség veszi körül a Ferihegyi repülőteret. Az ott szolgálatot teljesítő honvéd alakulatnak és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Baráth Zoltán vezette mintegy 30-35 fős nemzetőrségének szabad elvonulást biztosítanak. — A nap folyamán a szovjet hadsereg, azzal az indokkal, hogy a katonák hozzátartozóit és a sebesülteket légi úton szállítják el, valamennyi magyar repülőteret körülzárja. A kormány megtiltja a magyar honvédségnek az ellenállást, így a szovjet csapatok akadálytalanul végrehajthatják az akciót.
1956. november
1956. 11. 01
Reggel a parlamenti rádióstúdióban rögzítik Kádár János beszédét, amely egyben az MSZMP (november 2.) alapító felhívása. — A beszéd 22 órakor hangzik el a rádióban.
9 órától ülésezik a Kormánykabinet. A sajtómunka megerősítése érdekében Széll Jenőt a Magyar Rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtó-főnökévé nevezik ki. — A kabinet elvi döntést hoz a semlegesség kinyilvánításáról és a VSZ szervezetéből való kilépésről. — Tildy Zoltánt megbízzák, tárgyaljon Mindszenty Józseffel a kormány támogatásáról. A kabinet rehabilitálja Mindszenty József bíboros érseket. — Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy és Király Béla jelentést tesz a katonai helyzetről. A kabinet védőöv kiépítését rendeli el a főváros körül, s ennek parancsnokává Márton András ezredest, a Zrínyi Akadémia addigi parancsnokát nevezik ki. (Márton ezredes november 4-éig nem foglalja el beosztását.) — A kormány tiltakozik Jurij Andropov szovjet nagykövetnél, mivel a keleti határon újabb szovjet csapatok vonulnak be és Bp körül hadmozdulatok tapasztalhatók. — Nagy Imre miniszterelnök átveszi a külügyi tárca irányítását.
A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a védelmi rendszer tervének kidolgozásával Mecséri János ezredest, az esztergomi gépesített hadosztály parancsnokát bízza meg, aki a fővárosba rendeli hadosztályának a vidéki helyőrségekben maradt csapatait. A jászberényi tüzérezred 1-1 üteggel tüzelőállást foglal a Budaörsi úton, Budafok déli részén és a pilisborosjenői téglagyárnál. Az esztergomi légvédelmi tüzérosztály ütegei tüzelőállást foglalnak Soroksár és a Juta-domb térségében. A hatvani harckocsiezred megtagadja az utasítás végrehajtását, és a helyőrségben marad.
Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe. A miniszterelnök visszautasítja a menekülés gondolatát.
Kádár János megbeszélést folytat Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövettel. Kádár kifejti, arra törekszik, hogy létrejöjjön az új kommunista párt. Ehhez kéri a jugoszlávok támogatását. — A jugoszláv nagykövetségen Szántó Zoltán és Losonczy Géza Soldatić nagykövettel tárgyal. Felvetik, hogy Jugoszlávia szükség esetén adna-e menedékjogot néhány vezető kommunista politikusnak.
Délután a Fővárosi Tanács VB helyett megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, amelynek vezetőivé Kővágó Józsefet (FKgP) és Bechtler Pétert (SZDP) választják.
A Népszava ismét az SZDP központi lapjaként jelenik meg; felelős szerkesztő Révész Mihály. — Újraindul a Kis Újság, az FKgP lapja; felelős szerkesztő Futó Dezső. — Szabad Ifjúság helyett Magyar Ifjúság néven jelenik meg az ifjúmunkások forradalmi bizottságának lapja.
A nap folyamán kétszer tanácskoznak a bp-i nagyüzemek munkástanácsainak képviselői. A délelőtti tanácskozás során elutasítják a kormány felhívását a munka felvételére. Az esti tanácskozáson hasonló értelemben foglalnak állást, és Nagy Elek vezetésével küldöttséget menesztenek Nagy Imréhez.
A Fővárosi Tanács épületében megalakul a Keresztény Magyar Párt. Elnöke, Zajgóvári Á. Károly vezetésével 32 pontos programot dolgoznak ki. — Farkas Dénes kezdeményezésére megalakul a Demokrata Néppárt. — Soltész Jenő vezetésével megalakul a Keresztény Front. — Az Uránia moziban tartott gyűlésen megalakul a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ). — Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.