Megjelenik a konspiratív körülmények között készülő Igazság, a magyar forradalmi ifjúság és a honvédség lapja.
1956. november
Egy szovjet tankról leadott lövéssel megölik a jugoszláv nagykövetség épületében tartózkodó Milenko Milovanov jugoszláv diplomatát.
A Kádár-kormány felhívást intéz a baráti országok kormányaihoz; segítségüket kéri a rend és a normális élet helyreállításához. — Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnök üzenetet intéz Kádár Jánoshoz; közli, hogy a Szu ellenszolgáltatás nélküli testvéri segítséget nyújt Mo-nak.
Kéthly Anna Bécsből New Yorkba repül, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlésén.
Ausztria bejelenti, hogy 15 ezer magyar menekült érkezett az országba. Ennek nyomán az ENSZ menekültügyi főbiztosa kéri a tagállamokat, hogy adjanak segítséget és védelmet a magyar menekülteknek.
XII. Pius pápa Datis nuperrime kezdetű enciklikájában elítéli a forradalom leverését. A Szentatya „fájó keserűséggel” szól a magyarok szenvedéseiről, és az isteni szózatot idézi: „A magyar nép vére az Úrhoz kiált.” november 10.
Az angol, a francia és az izraeli csapatok támadást indítanak Egyiptom ellen. A brit és a francia csapatok 7 ezer ejtőernyőst vetnek be Port Szaid és Port Fuad környékén. Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnök a brit, a francia és az izraeli kormányfőhöz intézett üzenetében szovjet haderő bevetését helyezi kilátásba. november 7.
Nagy Imre hivatalos üzenetben kéri a jugoszláv kormányt, hogy őt és társait szállítsák Jugo-szláviába. Mellékelt nyilatkozatában hitet tesz „a demokrácia, a szocializmus és a magyar nemzeti függetlenség ügye” mellett.
november 6.
Megjelenik Kuzma Grebennyik tábornok, Bp szovjet városparancsnoka első számú parancsa, amely este 7-től reggel 7 óráig kijárási tilalmat rendel el; a parancs szerint mindenki köteles ellentmondás nélkül teljesíteni a szovjet járőrök utasításait.
A november 4-e hajnala óta a Parlamentben tartózkodó Bibó István megírja a magyar kérdés kompromisszumos megoldásával foglalkozó röpiratát. A tervezet szerint Mo-ról ki kell vonni a szovjet csapatokat; az ország társadalmi berendezkedése a kizsákmányolás tilalmán, a munkásönigazgatáson, a termelőeszközök közösségi tulajdonán alapuló szocializmus, az agrárviszonyok terén a földreform fenntartásával, az egyéni és közösségi válllalkozás szabadsága alapján működő kis- és középparaszti gazdálkodással.