Kolozsvárott alakuló gyűlést tart a romániai Magyar Szövetség.
1921
január 16.
A bp-i Szabadság téren felavatják az irredenta szobrokat. A négy szobor (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) a négy elszakított országrészt jelképezi; az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János és Sidló Ferenc. Az avatáson ünnepi misét tart Zadravecz István tábori püspök.
január 22.
Közzéteszik a belügyminiszter 5643/1921. sz. rendeletét a m. kir. csendőrség szervezetéről.
január 23.
Kolozsvárott megjelenik Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István Kiáltó Szó c. kiáltványa. A valósággal való szembenézésre és munkára buzdítja a romániai magyarságot; elítéli a sovinizmust, és felhív a román néppel való békés együttélésre.
január 31.
A szabad királyválasztók Nagyatádi Szabó István elnökletével tanácskozást tartanak Bp-en. A határozati javaslat szerint a szabad királyválasztást törvényhozási alapon kívánják megvalósítani.
Az e napon tartott népszámlálás szerint a Jugoszláviában élő magyarok száma 467 658.
Február 3.
A királykérdésben kiéleződött véleménykülönbségek miatt felbomlik a kormányzó párt. 38 képviselővel együtt Teleki Pál gr. miniszterelnök is bejelenti kilépését. február 4.
Február 4.
Az Ngy nagy többséggel megszavazza a miniszterelnök indítványát, amely szerint a királykérdés tárgyalása jelenleg nem időszerű.
Február 10.
Újjáalakul a Kisgazdapárt. Elnök Mayer János, tiszteletbeli elnök Rubinek Gyula, alelnök Gaál Gaszton, Meskó Zoltán és Szíjj Bálint.
Február 15.
Gratz Gusztáv külügyminiszter vezetésével kormányküldöttség érkezik Bécsbe, hogy Nyugat-Mo kérdéséről tárgyaljon az osztrák kormánnyal.
Közgyűlést tart a Magyar Írók Szövetségének. A lemondott Szabó Dezső helyett Milotay Istvánt választják elnökké.
Az e napon tartott népszámlálás adatai szerint a Csehszlovákiában élő magyarok száma 754 774.
Február 18.
Polgárok és Munkások Szövetsége néven megalakul az MSZDP és a liberális pártok politikai szövetsége. Mindegyik párt megtartja önállóságát.