Az NPP Nagyválasztmánya a korábbi irányvonal folytatása mellett dönt; a párt vezetője marad Veres Péter elnök és Erdei Ferenc főtitkár.
1947. május
1947. május
A francia kommunisták kiválnak a Ramadier-kormányból. május 31.
Súlyos baleset történik a Mo–Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésen. Az Üllői úti stadionban a magyar csapat második góljánál az állóhelyi nézősereg egy része rázuhan az alatta lévő korzóülés közönségére; már ekkor sokan megsérülnek. A második félidő elején leszakad az állóhely város felőli kanyarja, és a nyolc méter szélességű lelátórésszel együtt vagy kétszáz szurkoló zuhan a mélybe. Csodával határos módon haláleset nem történik.
május 6.
Megjelenik az 1947–1948. évi beszolgáltatási kötelezettségről szóló rendelet, amely, a földadón túl, csak a 8 hold feletti birtokokat terheli beszolgáltatási kötelezettséggel.
Rákosi Mátyás a kádermunka megújításának szükségességéről beszél az MKP káderesei előtt; véleménye szerint meg kell akadályozni az SZDP létszámgyarapodását.
május 8.
„Fizessenek a gazdagok!” – mondja Rákosi Mátyás a Láng Gépgyárban. Az összeesküvéssel kapcsolatban kijelenti: az MKP a rend pártja.
május 9.
Rákosi Mátyás levelet ír Sztálinnak, és kéri a még a Szu-ban fogva tartott kb. 450 ezer magyar hadifogoly egy éven belüli hazaengedését.1 Eddig az időpontig „illegálisan” kb. 250 ezren térhettek haza. május 14.
1) A hónap elején Rákosi fogadta az MNDSZ száztagú küldöttségét, és a ígéretet tett arra, hogy az ügyben közbenjár Sztálinnál.
A pártközi értekezleten Berei Andor bejelenti, hogy az MKP szükségesnek tartja a három leg-nagyobb bank államosítását. május 22.
A román hatóságok két évre megszigorítják a letelepedést Temesváron, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Brassóban és Nagyváradon. A letelepedési tilalom nem vonatkozik a közalkalmazottakra, a katonatisztekre, a mérnökökre és a szakképzett munkásokra.
Nagyváradon letartóztatják Theodor Brîndea hadnagyot, aki Gyantán 1944. szeptember 24-én 41 magyart kivégeztetett.