Az IrU közli Németh László „Emelkedő nemzet” c. cikkét, Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” c. versét, Déry Tibor, Pálóczy Horváth György, Kassák Lajos, Kónya Lajos, Fodor József, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Hubay Miklós, Tamási Áron írását. — Az Írószövetség elnökségébe bevonják Féja Gézát, Keresztury Dezsőt, Kodolányi Jánost, Lakatos Istvánt és Rónay Györgyöt.

A MIOI, a Bp-i Hitközség ideiglenes forradalmi bizottsága és a bp-i rabbikar „a vallási szabadságát visszanyert magyar zsidóság” nevében üdvözli a forradalmat.

A Széna téri felkelők egy csoportja Bán Róbert vezetésével Ausztriába indul fegyverekért. — Csepelen Andi József főhadnagy három nemzetőrszázadot szervez. — Az árpádföldi nemzetőrök Horváth Ferencet választják parancsnokukká.

Király Béla és törzse befejezi Bp védelmi tervének kidolgozását. Bp bevezető útjaihoz tüzéralakulatokat kívánnak rendelni; intézkednek a híradórendszer kiépítéséről.

Reggel Kádár János és Münnich Ferenc Tökölről megérkezik Moszkvába, a vnukovói repülőtérre. — Kádár, Münnich és Bata István részt vesz az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén. Kádár értékelése szerint a helyzet „óráról órára jobbratolódik”, bár az események csak fokozatosan öltöttek ellenforradalmi jelleget. A szovjet katonai beavatkozást ellenzi, mert azt követően „a kommunisták erkölcsi pozíciója a nullával lesz egyenlő”. Münnich a szovjet csapatok maradása mellett érvel, Bata katonai diktatúra bevezetését javasolja. A szovjet pártvezetés nem hoz érdemi döntést. — A szovjet kormány Mihail Malinyin hadseregtábornokot kinevezi a csapatkivonási tárgyalásokat folytató kormánydelegáció vezetőjévé; a delegáció tagja Fjodor Sztyepcsenko altábornagy, helyettes politikai főcsoportfőnök és Mihail Scselbanyin vezérőrnagy, a Különleges Hadtest törzsfőnöke.

Nyikita Hruscsov és Georgij Malenkov Bukarestben a román, a csehszlovák és a bolgár vezetőkkel tárgyal. A románok felajánlják a fegyveres részvételt a mo-i „rendteremtésben”; az ajánlatot a szovjetek visszautasítják. — 19 órától Nyikita Hruscsov és Josip Broz Tito Brioni szigetén a mo-i helyzet megoldási lehetőségeiről tárgyal. Hruscsov ismerteti a katonai terveket. Közli, hogy Kádár és Münnich már Moszkvában van, s hogy utóbbit jelölik miniszterelnöknek; szükségesnek mondja Apró Antal csatlakozását. Tito Kádárt javasolja kormányfőnek. Telefonon beszélnek Mao Ce-tunggal, a KKP elnökével, aki határozottan sürgeti a katonai beavatkozást.

Nagy Imre táviratban kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a BT utasítsa a szovjet és a magyar felet a tárgyalások azonnali megkezdésére a szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban. — A tanács ülésén megvitatják a mo-i helyzetet is, a halogató amerikai magatartás miatt azonban határozati javaslat benyújtására nem kerül sor. (A titkos amerikai–brit–francia háttértárgyalásokon Nagy-Britannia és Franciaország igyekszik elérni, hogy a magyar kérdés kerüljön át az ENSZ Közgyűlés közel-keleti helyzetet tárgyaló rendkívüli sürgősségi ülésszakára, ahol a szovjet vétó nem érvényesülhet. Ezt az USA a szuezi problémától való figyelemelterelési kísérletnek minősíti, és megakadályozza a terv kivitelezését. A BT még hajnalban határozatban szólítja fel a közel-keleti hadviselő feleket az azonnali tűzszünetre.) — Az ENSZ BT magyar idő szerint késő éjszaka 10:1 arányú szavazással a „magyar kérdés” rendkívüli közgyűlésen való megtárgyalása mellett foglal állást. november 3.

Megérkezik Bp-re Edward Wailes, az USA kinevezett követe. 1957. február 22.