Nagy Imre november 1-jei távirata után ismét összehívják az ENSZ BT-t. Az amerikai ENSZ-képviselő határozati javaslatot nyújt be, amely felszólítja a Szu-t csatapainak Mo-ról történő kivonására, a szuezi válság megoldására koncentráló amerikai taktikának megfelelően azonban nem kéri a javaslat szavazásra bocsátását. Szoboljev szovjet és Szabó János magyar ENSZ-képviselő egyaránt megerősíti, hogy Bp-en csapatkivonási tárgyalások kezdődtek a két kormány megbízottai között. A jugoszláv képviselő ezek után az ülés elnapolását indítványozza. A tanács következő ülését november 5-én 10.30-ra hívják össze. november 4.
1956. november
1956. november
Az SZKP KB Elnöksége a nap folyamán Kádár János és Münnich Ferenc részvételével tanácskozik. Nyikita Hruscsov kijelenti, hogy Nagy Imre nem tekinthető kommunistának; ha nem mond le, azt jelenti, hogy „az ellenség szolgálatába állt”. Döntést hoznak a magyar ellenkormány megalakításáról, amelynek miniszterelnökévé, Nyikita Hruscsov határozott támogatásával, Kádár Jánost jelölik. Megszövegezik az ellenkormány felhívását. november 4.
21 óra után a csapatkivonásról tárgyaló magyar kormánydelegáció a kísérőkkel elindul Tökölre, a szovjet főparancsnokságra. 22 órától folytatják a tárgyalásokat a Mihail Malinyin hadseregtábornok vezette szovjet küldöttséggel. Rövid idő elteltével a tárgyalóteremben megjelenik Ivan Szerov hadseregtábornok, a KGB elnöke, és letartóztatja a magyar küldöttséget. Az akcióban részt vesz Piros László v. belügyminiszter, Rajnai Sándor áv. alezredes és a magyar államvédelem más munkatársai.
Öngyilkosságot követ el Jónás Béla, a Rákosi-korszakban több koncepciós per tanácsvezető bírája.
november 4.
4.30-kor a Szabad Kossuth Rádió a szokásos reggeli hírekkel kezdi meg adását.
Hajnali 1 és 2 óra között Szántó Zoltán Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövet hívására a követségre megy. Közlik vele, hogy a második szovjet intervenció perceken belül várható, ezért a jugoszláv kormány úgy határozott, hogy menedékjogot biztosít Nagy Imrének és társainak. Szántó reggelig várni akar Nagy Imre értesítésével, hazamegy és lefekszik aludni. — Fél ötkor Donáth Ferenc telefonon közli a miniszterelnökkel az intervenció bekövetkeztét.
4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása Bp ellen. A Különleges Hadtest alárendeltségében álló hadosztályok, harckocsi-, tüzér- és deszantegységek, valamint a fontosabb objektumok elfoglalására kijelölt osztagok 5 óra tájban különböző irányokból betörnek a fővárosba.1 A támadásról Király Béla vezérőrnagy telefonon jelentést tesz a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének és utasítást kér. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.2 — A 38. lövész- és a 8. gépesített hadsereg alakulatai megkezdik az ország megszállását; a hadműveletben összesen 17 szovjet hadosztály mintegy 60 ezer katonája vesz részt.
1) Horváth, Hadikrónika, 415.
2) Az ekkor a HM-ben tartózkodó Uszta Gyula vezérőrnagy által befolyásolt, a szovjetekkel már korábban is kapcsolatot kereső főtiszti csoport (Janza Károly altábornagy, Váradi Gyula és Kovács Imre vezérőrnagy), Münnich Ferenc jóváhagyásával és (formális) aláírásával, a következő távmondatot küldte a csapatoknak: „Elrendelem, hogy a magyar néphadsereg egységei ne tüzeljenek a szovjet egységekkel szemben. Parlamentereket küldjenek az oda érkező csapat elé.” (Lásd Szabó Árpád: A Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom. Bp: Zrínyi, é. n., 24.) — Uszta a nap folyamán Szolnokra távozott.
A Petőfi laktanyában riadóztatják a 8. gépesített ezredet, amelynek feladata, hogy biztosítsa a Budaörsi utat a repülőtér felől; a szovjet és a magyar csapatok között rövid tűzharc alakul ki, majd a szovjetek több mint egy órán keresztül lövik a laktanyát. — Az esztergomi harckocsiezred parancsnoka 8 harckocsit vezényel a szovjetek ellen, de azok harc helyett visszaindulnak Esztergomba.
A mo-i szovjet katonai invázió hírére hajnalban összehívják az ENSZ BT ülését, ahol szavazásra bocsátják az előző nap beterjesztett amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólítja a Szu-t, hogy tartózkodjon bárminemű katonai akciótól, és haladéktalanul vonja ki csapatait Mo-ról. A javaslat elismeri a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen; felkéri az ENSZ főtitkárát annak megvizsgálására, hogy a magyar népnek milyen élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb segélyre van szüksége, és az ENSZ tagállamait ezen ellátmányok összegyűjtésében való közreműködésre szólítja fel. A javaslatot a Szu megvétózza (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodik). Ezt követően a kérdést, amerikai javaslatra, az „egyesült erővel a békéért” eljárás keretében a Közgyűlés rendkívüli sürgősségi ülésszaka elé utalják.
5.05-kor az ungvári rádió közleményt sugároz: „Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink! Alulírottak, Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-jén, megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból, és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. […] Nem nézhettük tovább tétlenül, a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb munkás és paraszt testvéreinket, rettegésben tartsák békés állampolgárainkat, anarchiába döntsék Hazánkat, és hosszú időre az ellenforradalom igájába hajtsák egész népünket.” november 12. Ezt követően az új kormánynak az SZKP KB Elnöksége előző esti ülésén megszövegezett felhívását közvetítik.