Kihirdetik az 1956: 25. tvr.-t a munkástanácsokról. 1957. november 17. „A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása csak úgy biztosítható, ha az egész nép tulajdonát képező gyárak, bányák, üzemek (a továbbiakban ipari vállalatok) vezetését az ipar vállalat dolgozói által választott munkástanács végzi. […] Munkástanácsot kell választani minden ipari üzemben, ipari vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági üzemben, beleértve az egyes állami intézmények (MÁV, Posta stb.) ipari termelő üzemeit is. A termelő tevékenységet nem végző hivatalok, intézmények, szervezetek, továbbá a vasúti és postaforgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos- és légi közlekedés, valamint a hajózás dolgozói munkástanácsot nem választanak. A jelen rendelkezések nem vonatkoznak a kisipari, háziipari, földműves- és egyéb szövetkezetekre, amelyeknek ügyeit választott szervek (közgyűlés, vezetőség stb.) intézik. […] A munkástanács dönt a vállalat legfontosabb kérdéseiben, irányítja a vállalat egész tevékenységét. […] Igazgató kinevezéséhez vagy felmentéséhez a munkástanács előzetes hozzájárulása szükséges.”

A Külügyminisztérium közleményben tiltakozik az USA bp-i követségén lévő két rádióadóvevő működtetése ellen.

A KMT ülésén részt vesz Apró Antal, Kádár János és Münnich Ferenc is; Münnich engedékenynek mutatkozik a karhatalom, a deportálások és a tiszti nyilatkozat ügyében. Az elfogadott határozat követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról, adjon lapengedélyt a KMT újságja számára, és engedélyezze a rádió munkástanácsának megalakulását.