A pénzügyminiszter és a helyreállítási kormánybiztos közös utasítást ad ki, amely szerint az újjáépítés minden költségét az állam fedezi.
1956. november
1956. november
Titokban Bp-re érkezik Georgij Malenkov szovjet miniszterelnök-helyettes.
A magyar kormány táviratilag közli az ENSZ főtitkárával, hogy képviselői hajlandók vele Rómában találkozni, bármely, számára megfelelő időpontban. november 16.
ENSZ-csapatok érkeznek a Közel-Keletre. December folyamán az angol és francia csapatok elhagyják Egyiptomot.
november 16.
Közzéteszik a kormány 2/1956. sz. rendeletét a munkástanácsok működéséről. „A munkás-tanácsok útján valósul meg a munkásönkormányzat. A munkástanácsok hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére.” A rendelet a munkástanácsok általános választását a munka felvétele utánra irányozza elő. november 24.
Kádár János az MSZMP IIB ülésén tartott beszámolójában kifejti, „jelenleg két kormány van” Mo-on, amit véleménye szerint jól mutat Kéthly Anna fellépése az ENSZ-ben; a helyzetet tarthatatlannak ítéli, és mielőbbi felszámolását tűzi célul. Határozatot hoznak a Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövettel való tárgyalásokról. — Az IIB kizárja a pártból a rákosista vezetőket: Gerő Ernőt, Hegedüs Andrást, Piros Lászlót, Szalai Bélát, Bata Istvánt, Ács Lajost, Hidas Istvánt, Vég Bélát, Andics Erzsébetet, Berei Andort és Kovács Istvánt; nevezettek nem tölthetnek be semmilyen állami vagy pártfunkciót.
Délután, miután Kádár János kijelenti, hogy nem áll szándékában Nagy Imrével és csoportjával szemben megtorlást alkalmazni, előzetes elvi megállapodás születik Kádár és Soldatić között: ha Nagy Imre és társai elhatárolják magukat az „ellenforradalomtól”, 17-én elhagyhatják a követséget; a Kádár-kormány garanciát vállal a csoport tagjainak sértetlenségéért. Soldatić ismerteti a megállapodást Nagy Imrével és társaival.
Leányfalun Georgij Malenkov, Mihail Szuszlov, Ivan Szerov hadseregtábornok és Kádár János részvételével szigorúan titkos találkozót tartanak. A szovjetek ismertetik Kádárral a Nagy Imre-csoport elrablásának és Romániába deportálásának tervét. Kádár, anélkül, hogy az IIB-t vagy a kormányt tájékoztatná, beleegyezését adja a tervhez.
Nagy Imre, Haraszti Sándor, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Szántó Zoltán és Lukács György levet ír Josip Broz Titónak; visszautasítják a pulai beszéd rájuk vonatkozó megállapításait.
Közzéteszik a kormány 3/1956. sz. rendeletét a szabad munkavállalásról. Ezzel hatályát veszti a kötelező munkaközvetítést (ismét) előíró 33/1955. sz. Mt-rendelet.