Romániában Bányai Lászlót, a Bolyai Egyetem korábbi rektorát, a közoktatásügyi miniszter helyettesét nevezik ki Nemzetiségi Oktatási Főigazgatóság élére.
1956. november
november 14.
A jugoszláv nagykövetségen, az MSZMP (alapító) Intéző Bizottsága ülésén megvitatják a külpolitikai alapelveket, téziseket fogalmaznak a Kádár-kormánnyal való tárgyalásra; Nagy Imre és társai szorgalmazzák a lengyel nagykövettel folytatandó megbeszélést.
Kádár János felkérésére és a lengyel kormány felhatalmazásával Adam Willman bp-i lengyel nagykövet felkeresi a jugoszláv nagykövetséget, hogy a kompromisszumos megoldás elősegítése érdekében közvetítsen a Nagy Imre-csoport és a Kádár-kormány között.
Az előző napi sikertelen próbálkozás után az Egyesült Izzóban megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT). A Tanács a kormánnyal való tárgyalás kiindulási alapjául elfogadja Bibó István november 6-ai tervezetét. Varga Domokos az Írószövetség nevében felolvassa Bibó István kibontakozási tervezetét, amelyet Tóbiás Árontól kapott. Felhívást fogadnak el kerületi munkástanácsok választására, kinyilvánítják a szocializmus melletti elkötelezettségüket. Nyolc pontból álló kiáltványt bocsátanak ki, amelyben általános amnesztia kihirdetését, a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a szovjet csapatok kivonását, az egypártrendszer megszüntetését követelik. A KMT vezetőivé választják többek között Babay Istvánt a Fővárosi Villamosvasúttól, Bali Sándort és Rácz Sándort a BHG-ból, Dévényi Józsefet a Csepel Vas- és Fémművektől, Kalocsai Györgyöt a Csepeli Növényolajipari Vállalattól, Karsai Sándort a Vegyipari Gép- és Radiátor Gyárból, Sebestyén Miklóst a Magyar Optikai Művekből. november 16. — A KMT küldöttsége este a Parlamentben találkozik Kádár Jánossal és kormánya más vezetőivel; ismertetik az Izzóban elfogadott kiáltványt, és követelik, hogy a felkelésben való részvétel miatt senkit se érjen bántódás. Kádár János kijelenti, hogy Nagy Imrét nem tartja ellenforradalmárnak, és mozgási szabadságát nem kívánják korlátozni; csak tőle függ, hogy részt vesz-e a politikai életben.
A KGB orosz nyelvű, az Írószövetség nevében sokszorosított röpiratok írásáért és terjesztéséért letartóztatja Kaas Ervint, Andorka Rudolfot, Gyurkó Lászlót és Kőműves Lászlót. 1957. január 18.
A szovjetek Csap állomásra irányítanak egy vasúti szerelvényt letartóztatott felkelőkkel; a foglyokat az ungvári börtönbe zárják. Kádár János és Münnich Ferenc telefonon tiltakozik Jurij Andropov szovjet nagykövetnél a magyar fiatalok deportálása ellen.
Dwight Eisenhower amerikai elnök sajtóértekezletén röviden érinti a magyar kérdést is, és kijelenti: az USA nem tesz semmit annak érdekében, hogy „felbátorítsa a fegyvertelen lakosságot, hogy reménytelen harcba kezdjen a túlsúlyban lévő erőkkel, ami csak pusztuláshoz vezetne”.
november 15.
A Ganz Villamossági Gyár munkástanácsának kezdeményezésére számos bp-i üzem munkástanácsának részvételével értekezletet tartanak a Vasas Szakszervezet székházában; a KMT tanácskozásának hírére a küldöttek az Akácfa utcába mennek, ahol Déry Tibor felolvassa a Petőfi Párt november 13-ai javaslatát, amely Nemzeti Főtanács alakítását sürgeti; a KMT elnökévé Rácz Sándort, helyettesévé Kalocsai Györgyöt és Babay Istvánt választják. — Éjjel Rácz Sándor részvételével újabb tárgyalás zajlik a Parlamentben a KMT és a Kádár-kormány között. — A csepeli munkástanács a munka felvételére szólít fel.
A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom kiadja a „Magyar újjászületés tízparancsolata” c. kiáltványát, megindítja az Október Huszonharmadika c. lapot, amelyet december közepéig titkosan, sokszorosítva jelentetnek meg.
Karhatalmisták és szovjet tisztek letartóztatják Krassó Györgyöt és feleségét, Lipták Tamást és Oltványi Ambrust, akik „Forradalmi Értelmiség”, „Magyar Október” aláírással röplapokat és felhívásokat készítettek és terjesztettek.