A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek vezetésével megbízott Münnich Ferenc nyilatkozatot ad ki a karhatalmi szervekről és új fegyveres erők szervezéséről.
1956. november
1956. november
A magyar kormány az ENSZ főtitkárához intézett jegyzékben közli, hogy nem enged be megfigyelőket Mo-ra, mivel álláspontja szerint az ország helyzete a magyar állam belügye, és az ENSZ Közgyűlésének határozata beavatkozás a magyar belügyekbe. A kormány ugyanakkor kész együttműködni az ENSZ-szel és a Nemzetközi Vöröskereszttel a Mo-nak küldendő segélyekről. A jegyzék ígéretet tesz a szovjet csapatok kivonására. november 12.
Josip Broz Tito jugoszláv elnök Pulában beszédet mond, és kifejti véleményét a mo-i eseményekről. Tito elítéli Gerő Ernőt, mert behívta a szovjeteket; Nagy Imrét felelőssé teszi a „fehérterrorért”, és felrója neki, hogy november 4-én „megszökött” és a Nyugat segítségét kérte. Egyúttal elkerülhetetlen, szükséges rossz lépésnek minősíti a szovjet fegyveres beavatkozást, és támogatásáról biztosítja a Kádár-kormányt. november 16.
„A CIA jelenlegi álláspontja szerint ön ne buzdítson cselekvésre” – utasítja táviratában a CIA igazgatója egyik helyettesét, Frank Wisnert, aki Bécsből figyelte a magyar forradalom vérbefojtását.
november 12.
A Magyar Közlönyben megjelenik az ET november 4-ére keltezett rendelete a Nagy Imre-kormány felmentéséről. — Közzéteszik az ET 1956. évi 26. sz. határozatát a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kinevezéséről és az ország címeréről. „Addig is, amíg az Országgyűlés az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosítására vonatkozó törvényt megalkotja, az államigazgatás legfelsőbb szerveként az Elnöki Tanács által választott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány működik. A [kormány] maga jelöli ki, hogy tagjai közül az államigazgatás egyes ágazatait ki vezeti. A Magyar Népköztársaság címere a »Kossuth-címer«.” — A kormány elnöke Kádár János, helyettese Münnich Ferenc; a kormány tagja: Marosán György; a minisztériumok vezetésével megbízott kormánytagok: fegyveres erők és közbiztonsági ügyek Münnich Ferenc; földművelésügy Dögei Imre; iparügy Apró Antal; kereskedelem Rónai Sándor; külügy Horváth Imre, pénzügy Kossa István; közlekedés- és postaügyi kormánybiztos Csanádi György; a közellátási kormánybizottság vezetője Nyers Rezső. Az építésügyi, az igazságügyi és a munkaügyi tárca vezetőit később jelölik ki.
A Magyar Közlönyben megjelenik az 1956: 21. tvr. a mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatásának október 25-ei hatállyal való megszüntetéséről, és a beadási hátralék törléséről.
Közzéteszik az 1956: 22. tvr.-t, amely egyes bűncselekmények tekintetében egyszerűsíti a büntető eljárást. „Gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás illetőleg fosztogatás valamint lőfegyver jogtalan használatával elkövetett valamely bűntett vagy ezeknek a cselekményeknek a kísérlete esetében az ügyészség az elkövetőt vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja, ha az elkövetőt tetten érik, vagy ha a szükséges bizonyítékok nyomban a bíróság elé tárhatók. A […] bíróság az ügy tárgyalására nem tűz határnapot és idézéseket sem bocsát ki. Az ügyészség a tárgyaláson szóval terjeszti elő a vádat. A tanúk és a szakértők előállításáról, valamint egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész gondoskodik.” 1957. január 15.
Megalakul a 2. Honvéd Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Borbás Máté vezérőrnagy. november 13.
Ülést tart az Írószövetség Elnöksége. A magyar értelmiség nevében az ország népéhez intézett kiáltványban az írók deklarálják: a forradalomban a magyar nép oly egyértelműen nyilvánította ki akaratát, hogy azt csak a nép újabb szabad akaratnyilvánítása tehetné semmissé. Az új kormánnyal való alkudozás megengedhetetlen. A szovjet csapatoknak el kell hagyniuk az országot, a semlegesség éppen úgy fenntartandó, mint a szocializmus vívmányai. Az Elnökség tiltakozik az egyéni és hatósági terror ellen. A kiáltványt az Írószövetségen kívül aláírják az MTA, a zeneművészek, a színművészek, a filmművészek, az építőművészek, a képző- és iparművészek szövetsége, a rádió, az MTI, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága képviselői.
A BHG-ban gyűlést tartanak a XI. kerületi munkástanácsok; megfogalmazzák követeléseiket, és politikai programot dolgoznak ki. — Az Újpesti Forradalmi Munkástanács felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására; Bp üzemeinek képviselőit másnap 13 órára hívják össze az újpesti városházára. november 13.