A KMT és a kerületi munkástanácsok küldötteinek együttes ülésén Rácz Sándor beszámol a kormánnyal és a Gáspár Sándorral folytatott tárgyalásairól. A Tanács megvitatja és elfogadja a másnapi tárgyalások napirendi pontjait: az intézmények és közüzemek munkástanácsainak létrehozása, Nagy Imre sorsa, a munkásújság kérdése. november 29.

A Petőfi Párt Irányító Testülete „Feljegyzés az október 23-án kirobbant magyar forradalomról és következményeiről” címmel kibontakozási tervezetet készít, amelyet az Írószövetség részéről Veres Péter elnök és Erdei Sándor főtitkár is aláír. A tervezet első fele nyílt kiállás a forradalom követelései: a munkástanácsok, a sztrájkjog, a termelőszövetkezetből való kilépés joga, a beszolgáltatási kötelezettség eltörlése, az egypártrendszer megszüntetése, és a demokratikus pártok koalíciójára épülő „magyar szocializmus” mellett. Szerzői Nagy Imre és Kádár János október végi közös vonalát vélik folytatandónak. A dokumentum második felében a forradalmi kormányzótanács felállítása mellett érvelnek.

Münnich Ferenc nyilatkozata az egykori ÁVH-sok tevékenységének felülvizsgálatát helyezi kilátásba; az általános felülvizsgálatra soha nem kerül sor.

Megjelenik az MSZMP irányította Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Ideiglenes Országos Bizottságának felhívása az „Újra szép lesz Budapest” mozgalom megindításáról.

Meghal Gundel Károly vendéglős, gasztronómiai író.

Csepelen megalakul a Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa; elnök Nagy Elek, elnökhelyettes Bácsi József és Kléger István, titkár Kulcsár László.

Szirmai Ottó értekezletet szervez egy Népköztársaság úti magánlakáson. Jelen van Barna Éva, Cselik Ferenc, Csontos Erzsébet, Petrák Lajos, Pozsár István, Pruha József, Rácz József, Széll Sándor; Csontos a fegyveres harc folytatása mellett száll síkra.

Az ENSZ főtitkára és menekültügyi főbiztosa újra a tagállamokhoz és a világszervezet szakosított intézményeihez folyamodik a magyar menekülteknek nyújtandó támogatással kapcsolatban.