1956. november
1956.

november 8.

Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka folytatja a magyar kérdés megvitatását. november 9. Szabó János magyar ENSZ-képviselő felolvassa a Kádár-kormány november 4-ei keltezésű nyilatkozatát, amelyben érvénytelennek nyilvánítja Nagy Imrének az ENSZ főtitkárához küldött üzeneteit, és határozottan tiltakozik a kérdésnek az ENSZ fórumain történő megvitatása ellen. — Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár táviratban tudatja a Kádár-kormánnyal, hogy megkezdte a megfigyelők kiválasztását. Küldetésük attól függ, hogy Bp-en hajlandók-e fogadni a megfigyelőket.

    Szabó János vezetésével a KSH épületében meghúzódó Széna téri fegyveresek megtámadják a téren felvonuló szovjet egységeket, de visszavonulásra kényszerülnek. — A Vajdahunyad utcai csoport maradványa és a Hársfa utcai fegyveresek tűzharcot folytatnak karhatalmistákkal. — A VII. kerületi Steiner-csoport beszünteti az ellenállást. — A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására; vadászgépek mélyrepülésben géppuskázzák a Kossuth utcát és környékét, a tüzérség folyamatosan lövi a városrészt; a harcoknak itt 43 magyar halottja van. — Bp területén összesen 90 áldozata van a harcoknak.

      Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka elfogadja a Kuba, Írország, Olaszország, Pakisztán és Peru által beterjesztett öthatalmi határozati javaslatot, amely arra irányul, hogy a szovjet csapatokat vonják ki Mo-ról, és tartsanak szabad választásokat. november 10. — Az ENSZ Közgyűlés második rendkívüli sürgősségi ülésszaka elfogadja az amerikai javaslatot, amely felhívja a magyar kormány figyelmét az ENSZ-megfigyelőkkel való együttműködésre. A határozat felhívja a Szu-t, hogy azonnal szüntesse be a magyar lakosság elleni akcióit, és ne akadályozza a segélyek szétosztását. A határozat megbízza a főtitkárt, hogy a magyar menekültek megsegítésére hívja fel a menekültügyi főbiztost. — Osztrák indítványra határozatot fogadnak el, amely felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak orvosi, ruházati és élelmiszersegítséget a magyar népnek.

        A Kádár-kormány 1/1956. sz. rendeletében felhívja a közalkalmazottakat, hogy másnap jelenlenek meg munkahelyükön. A rendelet kimondja, hogy a forradalmi bizottságok az alkalmazottak foglalkoztatásáról és elbocsátásáról nem dönthetnek.