Délelőtt a Kilián laktanyában katonák, rendőrök, az egyetemi nemzetőrségek és számos felkelőcsoport küldötteinek részvételével megtartott értekezleten megalakítják a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot. A gyűlésen részt vesz a Corvin közből Iván Kovács László, Antalóczi Sándor, Bornemissza Tibor, Pongrátz Gergely és Ödön, Szabó László, Kopácsi Sándor r. ezredes, a honvédség részéről Kovács István, Váradi Gyula, Horváth Mihály vezérőrnagyok, Maléter Pál és Márton András ezredesek, Solymosi János alezredes, továbbá Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség főparancsnoka. Az értekezletet Maléter Pál nyitja meg, majd Király Béla beszédében a forradalom vívmányainak megőrzésére, megvédésére szólít fel. A gyűlés határozata szerint egységes parancsnokság alá vonják a honvédség, a rendőrség, a határőrség és a felkelők alakulataiból megalakult nemzetőrséget. Dudás József, akit az ülésen Zimányi Tibor képvisel, nem hajlandó fegyvereseit az egységes nemzetőrség-parancsnokságnak alárendelni.

Délelőtt a Parlamentben a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány küldöttsége Losonczy Gézával és a kormány több tagjával tárgyal.

Dél körül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyják a belvárost. Ezzel befejeződik a szovjet csapatok Bp-ről való kivonulása. — Ugyanakkor a kormány hajnal óta immár ellenőrzött jelentéseket kap újabb szovjet alakulatok Mo-ra érkezéséről. A miskolci rádió először 13.15-kor ad hírt arról, hogy a kivonuló szovjet csapatok visszafordulnak és az ország központi része felé indulnak.

Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth Lajos téren. „Az a forradalmi harc, amelynek ti voltatok a hősei, diadalt aratott. …nemzeti kormányunk … hazánk függetlenségének és szabadságának szilárd talaján áll. Mi a magyar belügyekbe nem tűrünk semmiféle beavatkozást. Mi az egyenjogúság, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság alapján állunk.” Nagy visszautasítja „a hazugságot”, hogy a szovjet csapatok segítségét ő kérte volna. A Kormánykabinet aznapi döntése alapján bejelenti: „A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról az országból, és a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról.” november 1. A miniszterelnök október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja.

Délután a BME-n tartott gyűlésen a nemzetőrség részeként egyetemi zászlóaljat alakítanak.

Kéthly Anna és Révész András az SZDP képviseletében Bécsbe indul a Szocialista Internacionálé ülésére. — Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezdi meg működését. A Vajdahunyad várban tartott nagygyűlésen irányító testületet választanak; tagjai: Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron. Az irányító testület titkára Püski Sándor, a párt főtitkára Farkas Ferenc, az ideiglenes vezetőség tagja Bibó István, Jócsik Lajos, S. Szabó Ferenc, Szigethy Attila és Zsigmond Gyula. — Újjáalakul a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Paraszt-szövetség; az utóbbi ideiglenes vezetője Kiss Sándor.

A SZOT vezetői felkérik az SZDP-t a szakszervezetek megmentésére. A szociáldemokraták hajlandók a SZOT helyébe lépő Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetségébe öt főt delegálni, amennyiben kilépnek a kommunista irányítású Szakszervezeti Világszövetségből, és megszüntetik a kommunisták túlsúlyát a szakszervezetekben.

A Magyar Függetlenség c. lapban megjelenik Dudás József vezércikke „A forradalmi harc fegyveres szakasza győzelemmel fejeződött be” címmel. Dudás új ideiglenes kormány megalakítását követeli Nagy Imre, Kovács Béla, Kádár János, Kéthly Anna, Kiss Sándor bevonásával, de a kommunista társutasok (Erdei Ferenc, Bognár József) nélkül.

Butkovszky Emánuel a Fő utcai Katonai Börtönben eligazítást tart a budai felkelőcsoportok vezetőinek. — A Rusznyák László vezette bányászbrigád (100-120 fő) reggel visszatér a Széna térre. Marosán Györgyöt és Nagy Dániel képviselőt őrizetbe veszik, kihallgatják, majd hazaengedik őket. A Maros utcai laktanyában a felkelők 35-40 foglyot őriznek. — A Széna téri felkelők egy csoportja elfoglalja a II. kerületi pártházat. — A Berzenczey utcai „Göndör”-csoport átteszi központját a Ferenc térre, ahol nagy létszámú nemzetőr-alakulat szerveződik. — A XVIII. kerületi Bors utcában létrejött 35-40 fős nemzetőr-alakulat parancsnokává Garai János építésvezetőt választják. — A Kispesti Nemzeti Bizottság elnöke Koroly T. György hadnagyot, a Kispesti Forradalmi Ifjúság Ideiglenes Bizottsága fegyveres csoportjának vezetőjét Kispest katonai parancsnokává nevezi ki.