Hajnalban a szovjet hadvezetés, a Katonai Bizottság tudtával, parancsot ad a Corvin köz elleni általános támadásra. Nagy Imre, aki Hegedüs András közvetítésével tudomást szerez Márton András ezredes véleményéről,¹ Hegedüst, majd Janza Károly honvédelmi minisztert utasítja az akció azonnali leállíttatására. — A támadás ennek ellenére megindul. Az előzetes tűzcsapás végrehajtására induló hat szovjet harckocsi közül a felkelők négyet kilőnek; ezért a gyalogsági támadást a szovjet katonai vezetők elhalasztják.

7.30-kor Janza Károly honvédelmi miniszter felszólítja a fegyveres ellenállókat, hogy tegyék le a fegyvert; cserébe szabad elvonulást ígér. — 11 órakor a corvinisták parlamenterei a rádión keresztül üzenetet küldenek társaiknak; eszerint a szovjet és a magyar vezetés nem fogadja el feltételeiket, ám a fegyverletétel fejében teljes amnesztiát és szabad elvonulást kínál.

Reggel összeül az MDP PB. Kádár János első titkár, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov jelenlétében és előzetes hozzájárulásuk birtokában, beszámol a Direktórium előző esti üléséről, és bejelenti, hogy az események addigi értékelését megváltoztatják, noha nem fogadják el a „szakszervezeti kiáltvány” (a SZOT, az EFB és az Írószövetség éjszaki nyilatkozata) formuláját a „nemzeti demokratikus forradalomról”. Nagy Imre felszólalása után a résztvevők támogatásukról biztosítják az „új platformot”, s azt az MDP KV elé terjesztik. A testület jóváhagyja az SzN másnapi vezércikkét. október 29. A szovjet küldöttek javaslatára létrehozzák az MDP Elnökségét,¹ amelynek tagja lesz Kádár János (elnök), Apró Antal, Kiss Károly,² Münnich Ferenc, Nagy Imre, Szántó Zoltán.

11 órakor megkezdődik az MDP KV utolsó ülése. október 31. Kádár János előterjesztése nyomán két ellenszavazattal elfogadják a PB előterjesztéseit az új politikai irányelvekről. „Népköztársaságunk súlyos helyzetbe jutott. Ennek oka a régi pártvezetés részéről folytatott, különösen elhibázott politika. […] …az elégedetlenség 1956. október 24-én fegyveres felkelésben robbant ki, melynek fő oka a munkásosztály gazdasági érdekeinek elhanyagolása, a politikai hibák felszámolásában megmutatkozó súlyos következetlenségek és mulasztás, az állami vezetés bürokratizmusa.” Az elfogadott határozat pontjai: 1. a kormány a fenti értékelés szellemében nyilatkozatot tesz; 2. az MDP KV határozatban helyesli a kormánynyilatkozatot; 3. a SZOT Elnöksége nyilatkozik a kormány és a párt politikájának támogatásáról; 4. a KV szükségesnek látja a BM átszervezését, megfelelő pillanatban az ÁVH megszüntetését, demokratikus államrendőrség megszervezését; 5. a szovjet hadsereg egységeit a harcokból megfelelő módon ki kell vonni; 6. a párt vezetését a legközelebbi kongresszusig Pártelnökségre kell bízni; az újjászervezett PB és a KV fennmarad, a Pártelnökség e testületeket informálja, velük konzultál.

Az SzN „Híven az igazsághoz” c. vezércikke elutasítja az előző napok eseményeinek ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként való megbélyegzését; a felkelőkről becsületes hazafiakként beszél, akik a szocialista demokráciáért harcolnak. — A Pravda „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel közöl vezércikket. október 29.

Dél körül a mo-i helyzet áttekintésére összeül az SZKP KB Elnöksége, amely ettől az időtől szinte folyamatosan tanácskozik. Nyikita Hruscsov tart beszámolót a Bp-en bekövetkezett fordulatról, amelyről pontos információkkal rendelkezik, és amelyet [nagy valószínűséggel] a hajnali órákban maga is tudomásul vett.¹ Hruscsov amellett érvel, hogy a bekövetkezett változásokat mint elkerülhetetlent az Elnökség tagjai fogadják el, és (ekkor még) Nagy Imre támogatását javasolja: „Támogassuk-e a mostani kormányt, ha ilyen nyilatkozatot tesz? Támogassuk. Nincs más kiút.”² Az Elnökség hosszas vita után Hruscsov javaslatát elfogadja. Mihail Szuszlovot jelentéstételre Moszkvába rendelik. — Az Elnökség a késő esti órákban [?] megérkező Szuszlov beszámolóját meghallgatva, jóváhagyja a magyar kormánynyilatkozatot, és hozzájárul a csapatok Bp-ről történő kivonásához. október 30.

13.20-kor a rádióban bejelentik, hogy a kormány azonnali általános tűzszünetet rendel el. A miniszterelnök utasítja a fegyveres erők tagjait, hogy csak fegyveres támadás esetén nyissanak tüzet.

Nagy Imre ezt követően hozzákezd a kormánynyilatkozat megszövegezéséhez. — 14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre által beterjesztett kormánynyilatkozatot. Tildy Zoltán és Gyenes Antal javaslatokat tesz a mezőgazdasági dolgozók és a kisiparosok helyzetének könnyítésére (a beszolgáltatás megszüntetésére, valamint a begyűjtési rendszer megváltoztatására); a kormány a döntést elhalasztja.

17.25-kor Nagy Imre a rádióban felolvassa a kormány nyilatkozatát. Az előző napok megmozdulásait „az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei” miatt kibontakozott  „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nevezi. A „demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus” kormánya nevében bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Bp-ről, a szovjet haderő teljes kivonásáról szóló tárgyalások megkezdését és az ÁVH megszüntetését. Általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, bér- és normarendezést, az erőszakos téeszesítés megszüntetését, a családi pótlék és a nyugdíjak emelését ígéri. — Ezt követően elhangzik az MDP KV nyilatkozata, amely a párt tagjait és szervezeteit felhívja a kormányprogram támogatására.