A Lenin körút és az Aradi utca sarkán meglincselik Tóth Ferenc áv. századost. — A IX. kerületi tanácsházán fegyveresek lefogják és ki akarják végezni Bojtor György tanácselnököt. A gyilkosságot Bárány János felkelőparancsnok akadályozza meg.

A Bp-i Gyűjtőfogházban Emericzy Kálmán és Moór József a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottsága nevében folytatják a politikai foglyok szabadon bocsátását.

20 órakor a rádió közli, Nagy Imre a szovjet kormányhoz fordult, azzal a kéréssel, hogy a magyar kormány haladéktalanul tárgyalásokat kíván kezdeni a szovjet alakulatok teljes kivonásáról, és felkéri a szovjet felet, tegyen javaslatot a tárgyalások helyére és idejére.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén Nyikita Hruscsov beszámol a lengyel és a magyar helyzetről. A birodalom megőrzésének érdekében most azt javasolja, hogy a testület vizsgálja felül a mo-i események addigi értékelését. „A csapatokat ne vonjuk ki Magyarországról és Budapestről, kezdeményezően lépjünk fel a rend helyreállítása érdekében Magyarországon.” Hruscsov érvelése szerint a Mo-ról való katonai kivonulás a Szu gyengeségét tanúsítaná, és ezt a helyzetet „az amerikai, angol, francia imperialisták” kihasználnák, „támadásba lendülnének … és Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is”. Érvei hatására az Elnökség megszavazza a katonai beavatkozást, határoznak a szövetségesek tájékoztatásáról, egy Titóval tartandó megbeszélésről, és a döntés végrehajtásához szükséges magyar ellenkormány, az „ideiglenes forradalmi kormány személyi állományának” kiválasztásáról. A Mo elleni katonai akció, a „Forgószél”-hadművelet tervének elkészítésével Georgij Zsukov marsall honvédelmi minisztert, előkészítésével Ivan Konyev marsallt, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnokát bízzák meg. — Hruscsov táviratban kéri Josip Broz Titót, hogy a Mo-on kialakult helyzet miatt inkognitóban találkozzanak november 1-jén este, vagy 2-án reggel Belgrádban, vagy bármely más, jugoszláv vagy szovjet helységben.

Éjszaka a szovjet–magyar határon újabb szovjet csapatok vonulnak be Mo-ra.

A román kormány visszaállítja az augusztus hónapban eltörölt vízumkényszert. 1960. március 20.

Dwight Eisenhower amerikai elnök televíziós beszédében kijelenti: „Ha a Szovjetunió valóban bejelentett szándéka szerint cselekszik, a világ a nemzetek közötti megértés, az igazság és a bizalom felé tett legnagyobb lépésnek lesz tanúja.” — A Nemzetbiztonsági Tanács Tervező Bizottságának a kelet-európai eseményeket elemző jelentése megállapítja, hogy a lengyelországi fejlemények teljes mértékben megfelelnek annak az amerikai politikai célkitűzésnek, amely a csatlós államokban nemzeti kommunista kormányok hatalomra jutását jelölte meg első lépésként a teljes szabadság eléréséhez vezető úton. Mo-gal kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a helyzet ott még rendkívül képlékeny, így az amerikai politika legfontosabb célkitűzése a további szovjet fegyveres beavatkozás megakadályozása. Ezt mindenekelőtt az ENSZ fórumán történő nyomásgyakorlással kell elérni. Az előterjesztés felveti, megfontolandó, vajon tanácsos-e javasolni Mo osztrák típusú semlegességét.

Angol–francia légitámadások kezdődnek Egyiptom ellen. — Az ENSZ BT ülésén jugoszláv javaslatra az „egyesült erővel a békéért” eljárás keretében a közel-keleti kérdést az ENSZ Közgyűlés első rendkívüli sürgősségi ülésszaka elé utalják. november 1.

Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek katonai kísérettel, amelynek parancsnoka Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy (1957. szeptember 16.), a rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke, Bp-re érkezik, s bejelenti, hogy átveszi funkcióit. november 1. — Elfoglalja hivatalát Ordass Lajos ev. püspök. — Lemond Péter János tiszántúli ref. püspök. november 19.