Horthy Miklós, Mo v. kormányzója felhívja az ENSZ-t, hogy az emberi szabadságjogok védelmében avatkozzék be Mo-on.
1956. október
1956. október
Ausztria határzárat rendel el mo-i határán.
Az ENSZ BT az Izrael Egyiptom elleni támadása után kibontakozott közel-keleti válságról tárgyal. Az USA határozati javaslata azonnali tűzszünetet sürget, és követeli az izraeli csapatok visszavonását; a Szu hasonló javaslatot terjeszt elő, de Nagy-Britannia és Franciaország megvétózza mindkét indítványt. — A sèvres-i brit–francia–izraeli titkos tárgyalásokon kidolgozott forgatókönyv szerint Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követeli a „hadviselő felektől” az ellenségeskedések beszüntetését és az egyiptomi területen fekvő Szuezi-csatorna két partjának kiürítését. Az ultimátumot Egyiptom elutasítja. Izrael elfoglalja a Sínai-félszigetet és a Gázai-övezetet. október 31.
A rádió Szabad Kossuth Rádió néven sugározza adásait. — Megjelenik a Magyar Szabadság c. lap; szerkeszti Gimes Miklós, Kende Péter, Kornai János és Lőcsei Pál. — A megszűnt Néphadsereg c. lap helyett megjelenik a Magyar Honvéd c. politikai napilap. — A Magyar Függetlenség c. lap „Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt” címmel közli a Dudás József által vezetett Nemzeti Forradalmi Bizottmány 25 pontos követeléseit. Velvárt Richárd „Nyílt levél Benjámin Lászlóhoz” c. cikkében élesen bírálja a forradalom oldalára állt, egykor sztálinista, később pártellenzéki költőket.
A felkelők, a honvédség, a rendőrség, a munkásokból és diákokból álló fegyveres egységek képviselőiből Király Béla vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottsága. Terveik szerint a felállítandó szervezet megszervezi a nemzetőrséget, és az új kormány megalakulásáig folytatja működését.
október 31.
Hajnalban a HM-ben a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. A bizottmány a Magyar Honvéd reggeli számában ismerteti követeléseit: a szovjet csapatok az egész ország területét hagyják el, a kormány mondja fel a Varsói Szerződést.
9 órakor a rádió közli, hogy a megállapodások ellenére a HM, a BM és a szovjet nagykövetség előtt még mindig szovjet tankok állnak.
A reggeli órákban összeül az MDP Elnöksége. A Elnökség elfogadja Szántó Zoltán előző napon tett javaslatát: kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. november 1. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével Ideiglenes Intéző Bizottság alakul. november 7. Az új párt lapja a Népszabadság; főszerkesztő Haraszti Sándor. — Délután a pártközpont Nádor utca 28. sz. alatti épületében Kádár János elnökletével megtartják a párt első gyűlését. A tanácskozáson kb. százan vesznek részt, köztük a Tűzoltó utcai fegyveres csoport képviselői is.
Nagy Imre fogadja a Dunántúli Nemzeti Tanács és az aznap alakult csepeli munkástanács delegációját.
Nagy Imre utasítására rehabilitálják Király Bélát, aki visszakapja vezérőrnagyi rendfokozatát; a miniszterelnök Királyt a Nemzetőrség főparancsnokává, egyidejűleg a főváros katonai parancsnokává nevezi ki. — Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki.