A reggeli órákban az MDP PB véglegesíti az új kormány névsorát, majd Apró Antal referál a harci cselekményekről. Átfogó katonai akció végrehajtásáról nem születik politikai döntés. A PB nem hoz döntést Donáth Ferenc és Losonczy Géza lemondásáról. — Az ezt követően ülésező Direktóriumtól Kiss Károly és Czinege Lajos, a KV Adminisztratív Osztályának vezetője „mozgósítási stáb” megszervezésére kap megbízást, amelynek feladatául a „felgöngyölítéshez” szükséges káderek összegyűjtését és felfegyverzését jelölik meg.¹

11.18-kor a rádió közli, hogy megalakult az új összetételű Nagy Imre-kormány, és ismerteti a kormány névsorát. október 30. Az Mt elnökhelyettesei: Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc; államminiszter Tildy Zoltán (FKgP); állami gazdaságok Ribiánszky Miklós; bánya- és energiaügy Czottner Sándor; begyűjtés Gyenes Antal; belkereskedelem Tausz János; belügy Münnich Ferenc; egészségügy Babics Antal; élelmiszeripar Nyers Rezső; építésügy Apró Antal; földművelésügy Kovács Béla (FKgP); honvédelem Janza Károly; igazságügy Molnár Erik; kohó- és gépipar Csergő János; könnyűipar Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügy Beb-rits Lajos; külkereskedelem Bognár József; külügy Horváth Imre; népművelés Lukács György; oktatásügy Kónya Albert; pénzügy Kossa István; város- és községgazdálkodás Nezvál Ferenc, vegyipar Szabó Gergely; az OTh elnöke Kiss Árpád.

Janza Károly honvédelmi miniszter parancsot ad a fegyveres csoportok elleni harc folytatására. — A nap folyamán a HM-ben kidolgozzák a felkelők elleni katonai akció tervét. A Zrínyi Akadémia hallgatói és a 12. lövészezred parancsot kap, hogy szovjet alárendeltségben vegyen részt a Corvin közi csoport felszámolásában. Márton András ezredes Hegedüs András útján Nagy Imrétől a parancs visszavonását kéri. — Hodosán Imre őrnagy, a kiskunhalasi lövészezred parancsnoka felajánlja, hogy katonáival felszámolja a Corvin köz és a Kilián laktanya ellenállását; az akcióra nem kap engedélyt.

A délelőtti órákban Gerő Ernő megpróbálja rávenni Nagy Imrét a szovjet csapatok behívását kérő, október 24-ére datált levél aláírására. Miután azt Nagy megtagadja, a levelet végül Hegedüs András írja alá.

Dél körül fegyveres felkelők támadják a XX. kerületi pártbizottságot. — Csepeli fegyveresek egy csoportja behatol a Vasmű területére; a HM által kiküldött Kupper Béla honvéd őrnagyot agyonlövik. Délután harckocsik, egy lövészzászlóalj és a hozzájuk csatlakozó 40 ÁVH-s Csepelen elfoglalja a Vasmű területét és környékét; az éjszaka folyamán visszafoglalják a rendőrség épületét. — 17 óra tájban rövid tűzharc zajlik a Váci úton, a Gheorghiu-Dej Hajógyár környékén. — Angyal István csatlakozik a Tűzoltó utcai felkelőcsoporthoz. — A híradó ezred egyik egysége elfoglalja a Szabadság hidat, majd este ellenőrzése alá vonja a Móricz Zsigmond körtér környékét. — A Zrínyi Akadémia 50 hallgatója visszafoglalja a XVII. kerületi rendőrkapitányság épületét. — A Petőfi Akadémiánál az ellenőrzőpont őrsége és a Széna téri fegyveresek szovjetektől zsákmányolt páncélautója között tűzharc alakul ki; öten meghalnak, négyen megsebesülnek. — Az Üllői úti Tátra mozinál a felkelők megtámadnak egy szovjet egységet; a tűzharcban kb. 10 szovjet katona elesik. — A Kilián laktanyában elszigetelt Maléter Pál ezredes megsegítésére a Kossuth Tüzértiszti Iskolából egy századot küldenek, de a növendékek megtagadják a parancs végrehajtását. — A corvinista Lehoczky Antal és Fedor József orvostanhallgató, Pongrátz Gergely beleegyezésével, felveszi a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal a tűzszünet megkötése érdekében. A Corvin köziek kilenc pontban foglalják össze a fegyverletétel feltételeit. október 28.

Délután Nagy Imre fogadja az ún. „angyalföldi küldöttséget”. Valójában régi híveinek egy csoportja (Gimes Miklós, Szilágyi József, Aczél Tamás, Józsa Péter, Oszkó Gyula r. ezredes) keresi fel, akik addig Kopácsi Sándor bp-i rendőrfőkapitány (a BM Bp-i Főosztályának vezetője) mellett, a kapitányság Deák téri épületében tanácsadóként tevékenykedtek. Velük tart két fiatal munkás, Schlaghammer György és Rubió István. A küldettek arra kérik a miniszterelnököt, nemzeti demokratikus forradalomként ismerje el a népmozgalmat, határolódjon el a tömegek előtt végképp hitelét vesztett régi pártvezetéstől, székhelyét pedig a pártközpontból tegye át az Országházba. — Ugyancsak a délután folyamán jut el Nagy Imréhez neves írók, művészek és közéleti személyiségek „Előterjesztése”, amelynek elsősorban az aláírók személye ad nyomatékot.¹ — Az események hatására Nagy Imre arra a következtetésre  jut, hogy az október 23-a óta történtek politikai minősítését meg kell változtatni, az addig folytatott politika tarthatatlan.²

Este ülést tart a Direktórium. Czinege Lajos beszámol a mozgósítási stáb tevékenységéről. Ezt követően Nagy Imre előterjesztésében megkezdődik az „eszmecsere a fő kérdésekről”.¹ A testület dönt az átfogó katonai akció elhalasztásáról, és Nagy Imrét megbízza egy új politikai platform kidolgozásával. október 28.

Éjféltájt a pártvezetés tudomására jut, hogy a SZOT, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és az Írószövetség képviselői közös politikai nyilatkozatot készítenek elő.¹

Az éjszakai órákban Nagy Imre és Kádár János Anasztaz Mikojannal és Mihail Szuszlovval tárgyal a szovjet nagykövetségen. A szovjet küldöttek támogatják a két magyar vezető javaslatát a politikai irányvonal módosítására. október 28.