9 órakor a rádió közli, hogy a megállapodások ellenére a HM, a BM és a szovjet nagykövetség előtt még mindig szovjet tankok állnak.

A reggeli órákban összeül az MDP Elnöksége. A Elnökség elfogadja Szántó Zoltán előző napon tett javaslatát: kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. november 1. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével Ideiglenes Intéző Bizottság alakul. november 7. Az új párt lapja a Népszabadság; főszerkesztő Haraszti Sándor. — Délután a pártközpont Nádor utca 28. sz. alatti épületében Kádár János elnökletével megtartják a párt első gyűlését. A tanácskozáson kb. százan vesznek részt, köztük a Tűzoltó utcai fegyveres csoport képviselői is.

Nagy Imre fogadja a Dunántúli Nemzeti Tanács és az aznap alakult csepeli munkástanács delegációját.

Nagy Imre utasítására rehabilitálják Király Bélát, aki visszakapja vezérőrnagyi rendfokozatát; a miniszterelnök Királyt a Nemzetőrség főparancsnokává, egyidejűleg a főváros katonai parancsnokává nevezi ki. — Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki.

A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a fővárost három körzetre osztja, amelyek élére Bakonyi József alezredest, Csémi Károly alezredest és Mecséri János ezredest nevezik ki.

Délelőtt a Kilián laktanyában katonák, rendőrök, az egyetemi nemzetőrségek és számos felkelőcsoport küldötteinek részvételével megtartott értekezleten megalakítják a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot. A gyűlésen részt vesz a Corvin közből Iván Kovács László, Antalóczi Sándor, Bornemissza Tibor, Pongrátz Gergely és Ödön, Szabó László, Kopácsi Sándor r. ezredes, a honvédség részéről Kovács István, Váradi Gyula, Horváth Mihály vezérőrnagyok, Maléter Pál és Márton András ezredesek, Solymosi János alezredes, továbbá Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség főparancsnoka. Az értekezletet Maléter Pál nyitja meg, majd Király Béla beszédében a forradalom vívmányainak megőrzésére, megvédésére szólít fel. A gyűlés határozata szerint egységes parancsnokság alá vonják a honvédség, a rendőrség, a határőrség és a felkelők alakulataiból megalakult nemzetőrséget. Dudás József, akit az ülésen Zimányi Tibor képvisel, nem hajlandó fegyvereseit az egységes nemzetőrség-parancsnokságnak alárendelni.

Délelőtt a Parlamentben a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány küldöttsége Losonczy Gézával és a kormány több tagjával tárgyal.

Dél körül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyják a belvárost. Ezzel befejeződik a szovjet csapatok Bp-ről való kivonulása. — Ugyanakkor a kormány hajnal óta immár ellenőrzött jelentéseket kap újabb szovjet alakulatok Mo-ra érkezéséről. A miskolci rádió először 13.15-kor ad hírt arról, hogy a kivonuló szovjet csapatok visszafordulnak és az ország központi része felé indulnak.

Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth Lajos téren. „Az a forradalmi harc, amelynek ti voltatok a hősei, diadalt aratott. …nemzeti kormányunk … hazánk függetlenségének és szabadságának szilárd talaján áll. Mi a magyar belügyekbe nem tűrünk semmiféle beavatkozást. Mi az egyenjogúság, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság alapján állunk.” Nagy visszautasítja „a hazugságot”, hogy a szovjet csapatok segítségét ő kérte volna. A Kormánykabinet aznapi döntése alapján bejelenti: „A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról az országból, és a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról.” november 1. A miniszterelnök október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja.