6.23-kor a rádió ismerteti az Mt közleményét, amely szerint „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”.

Kora reggel az MDP KV Politikai és Katonai Bizottsága közös megbeszélést tart. Miután ekkorra világossá vált a magyar harci erők elégtelensége és a katonai vezetés teljes csődje, a Katonai Bizottság nélkülözhetetlennek tekinti a szovjet csapatok részvételét a rendteremtésben. Ugyanakkor a PB néhány tagja politikai intézkedéseket és változásokat sürget, Nagy Imre felveti az Mt átalakításának szükségességét.

7.53-kor a rádió belügyminiszteri rendeletként bejelenti a gyülekezési tilalom meghosszabbítását.

A reggeli órákban szovjet és magyar csapatok visszafoglalják a Rádió rommá lőtt épületét.

9 órától a szovjet képviselők jelenlétében ülésezik az MDP PB. A testület tagjai Erdei Ferenctől és Jánosi Ferenc személyes közlése alapján tudnak arról, hogy az egyetemi ifjúság délelőttre tüntetést szervez, és Gerő Ernő leváltását követeli. A PB, az MDP KV formális hozzájárulása nélkül, Gerő Ernőt felmenti a KV első titkári tisztéből, egyúttal Kádár Jánost első titkárrá választja. Az ülésen Köböl József felveti, hogy a pártvezetés deklarálja, a rend helyreállítása után a magyar kormány kérni fogja a szovjet csapatok kivonását Mo-ról; Köböl javaslatát nem támogatják.¹

A délelőtti órákban a harcban álló szovjet Különleges Hadtest egységei mellé megérkezik Bp-re a Romániából útba indított 33. gépesített hadosztály. — Felkelők elfoglalják a IX. kerületi rendőrkapitányság Páva utcai épületét; egy rendőr életét veszti. — A felkelők többször tűzharcot folytatnak a Jászai Mari teret védő szovjet erőkkel és az esztergomi harckocsiezred csapataival. 11 óra körül a piliscsabai gépesített ezred katonái lezárják a Margit híd pesti hídfőjének környékét. — Támadás éri a Pest Megyei Kiegészítő Parancsnokság épületét. — 10 óra körül felkelők megtámadják a Déli összekötő vasúti hidat védő híradóezred katonáit.

10–11 óra között az Astoriától 8-10 ezer főnyi tömeg, soraikban számos egyetemista vonul a Kossuth Lajos térre, a Parlament elé; a tüntetők a megkezdett változások folytatását, a szovjet csapatok és Gerő Ernő távozását követelik. Az Országházat védő szovjet harckocsik és páncélozott járművek legénysége fraternizál a tüntetőkkel. — 11.15-kor újabb szovjet tankok érkeznek a térre. Ezzel egy időben ismeretlen fegyveresek (valószínűleg az orosházi határőrkerületből felrendelt „zöld ávós” század katonáinak egy csoportja) az FM épületének padlásteréből [?] tüzet nyitnak a tömegre; a szovjet harckocsik egy része szintén a tüntetőkre lő, más harckocsik viszonozzák a tüzet.¹ A sortűznek mintegy 60-70 halálos és 100-150 sebesült áldozata van.² — A rádió nem ad hírt a vérfürdőről.

12 óra körül a pécsi határőrség egyik századát a pártközpont őrségének megerősítésére rendelik; amikor autóik az Akadémia utcába érnek, a pártközpontot védő szovjet katonák, kormányőrök és karhatalmisták tévedésből tüzet nyitnak rájuk; egy kormányőr és 4 határőr meghal, kb. 30 határőr megsebesül. — Itt veszti életét I. Tóth Zoltán történész, az ELTE Történettudományi Karának dékánja, aki egy egyetemi küldöttséggel szeretett volna bejutni az épületbe. — Egy szovjet harckocsiról géppuskával belőnek a PB üléstermébe is.

12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette tisztségéből Gerő Ernőt, és Kádár Jánost választotta az MDP KV első titkárává.¹ Közlik, hogy délután az új vezetők, Kádár János és Nagy Imre beszédét közvetítik. — A beszédtervezetek elkészülte után újra összeül az MDP PB; a szovjet kiküldettek ezúttal nincsenek jelen. A testület tagjai, korábbi döntésüket megváltoztatva, egyhangúlag úgy döntenek, hogy Nagy Imre beszédében vesse fel a szovjet csapatok Bp-ről való kivonásának kérdését.