A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja Csepelen megszállja a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd környékét, a Szabadkikötőt, a rendőrkapitányság, a tanács és a pártbizottság épületét. Megkezdik a Királyerdő átfésülését; két elfogott felkelőt a helyszínen agyonlőnek. — Az ezred katonái a IX. kerületi Tűzoltó–Bokréta–Liliom utca térségében támadást indítanak a felkelőcsoportok felszámolására. — Pesthidegkúton felkelőcsoport alakul. — A VII. kerületi tanács épületében Steiner Lajos és Gyulai Lajos, a Kisfaludy utcában Fáncsik György vezetésével fegyveres csoport alakul. — A budai felsőoktatási intézmények képviselői Marián István vezetésével létrehozzák a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottságot. — Zuglóban az Amerikai úti csoport vezetését Klauber István veszi át. Toller Károly korábbi parancsnok a zuglói fegyveres csoportok vezetője lesz. — Megalakul a XII. kerületi nemzeti bizottság. — A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a Róka rádiót.

Este a BM-ben tartott állománygyűlésen Münnich Ferenc miniszter a megmozdulásokat a dolgozók mozgalmának nevezi. — A honvédelmi és a belügyminiszter közös parancsot ad ki a Rákosi-címer eltávolítására, és az új sapkarózsa bevezetéséig nemzeti színű szalag kitűzésére. A fegyveres erőknél újra bevezetik a „bajtárs” megszólítást.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.¹

22 órakor közleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő Nemzetőrséghez. — 22.30-kor a rádió közli, hogy a bp-i rendőrség megkezdte a Nemzetőrség szervezését.

A BM adatai szerint e napig összesen 3534 elítélt szabadul ki a börtönökből.

Kecskeméten Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára repülőgépek ágyúzzák a Cigánytelepet. A felkelőktől visszafoglalják a postahivatalt; a harcokban hét felkelő és több katona veszti életét. — Szabadszálláson (Bács-Kiskun m.) a tömeg megpróbál behatolni a harckocsiezred laktanyájába; az őrség tüzet nyit, 15 tüntető megsebesül. — Kalocsán a felkelők megtámadják a laktanyát; a tűzharcban többen meghalnak, sokan megsebesülnek. — Baján a felkelők a nap folyamán többször összecsapnak a kivezényelt katonákkal; hárman meghalnak, heten megsebesülnek. — Mórahalmon (Csongrád m.) a tüntetők megtámadják a rendőrőrsöt; a tömeget a segítségül hívott határőrök oszlatják szét; egy tüntető meghal, többen megsebesülnek. — Győrött tüntetők ellenkormány és önálló hadsereg felállítását követelik. Október 30-ára összehívják a dunántúli nemzeti bizottságok képviselőit. — Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortűz áldozatait. A járási nemzeti bizottság elnöke Gulyás Lajos lelkészt bízza meg a hegyeshalmi határátkelő felügyeletével. — Felsőpetényben 200-250 ember követeli az Almássy-kastélyban fogva tartott Mindszenty József esztergomi érsek szabadon bocsátását. Az áv. katonákból álló őrség parancsnoka a BM-nek javasolja a bíboros elszállítását. — Este Kakucs községben (Pest m.) Rizmajer József, Harazin János és Bobák József a falu három elöljárójának házát megrongálja, Gavló József tsz-elnököt megkéselik.¹

Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet továbbítja Moszkvába Hegedüs András antedatált levelét, amelyben az akkori miniszterelnök a szovjet csapatok beavatkozását kéri. — Az éjszaka folyamán a leginkább kompromittált vezetőket (Gerő Ernőt, Hegedüs Andrást, Piros Lászlót, Bata Istvánt, Kovács Istvánt és másokat, valamint családtagjaikat) szovjet katonai repülőgépek Moszkvába szállítják.

Az ENSZ BT a három nagyhatalom kérésére, a Szu ellenszavazata és Jugoszlávia tartózkodása mellett, napirendre tűzi „a magyarországi helyzet” tárgyalását. Előzőleg Kós Péter magyar ENSZ-képviselő október 29., aki az ülésen megfigyelőként vesz részt, a BT tagjaihoz eljuttatja azt a szovjet nyomásra kiadott nyilatkozatot, amelyben a magyar kormány az október 22-ét követő eseményeket Mo kizárólagos belügyének nyilvánítja, és tiltakozik a kérdésnek az ENSZ által történő megvitatása ellen. október 30. A nyugati nagyhatalmak a mo-i helyzetet áttekinthetetlennek tartják, ezért az ülés előtt a kivárás politikájában egyeznek meg. Határozati javaslatot nem terjesztenek elő, csak a kérdés napirenden tartásáról döntenek.

XII. Pius pápa Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikájában rokonszenvét fejezi ki a magyar nép felkelése iránt, és imát rendel a győzelemért. november 1.