Tiszakécskén (Bács-Kiskun m.) a Gyurkó Lajos vezérőrnagy, kecskeméti hadtestparancsnok által kiküldött két MiG–15-ös vadászgép egyike a tanácsháza előtti téren demonstrálók közé lő; 17-en meghalnak, 110 tüntető megsebesül. — Kalocsán a börtön őrsége az épületet ostromlók közé lő; ketten meghalnak, öten megsebesülnek. — Kiskunhalason a katonák a Fő téren tüntető tömegbe lőnek; ketten meghalnak, hárman megsebesülnek. — Kecelen a tüntetők megtámadják a rendőrőrsöt; az épületet védő katonák tüzében egy ember meghal, hárman megsebesülnek. — Kiskunmajsán a feldühödött tömeg agyonveri Neményi Józsefet, a begyűjtési hivatal v. vezetőjét. — Berzencén (Baranya m.) a tüntetők szétoszlatására kirendelt határőrök tüzet nyitnak; négyen meghalnak, hatan megsebesüknek. — Dunapentelén a felkelők megtámadják a kiegészítő parancsnokság épületét; az összecsapásban három felkelő meghal, kilenc megsebesül. Este támadás éri a légvédelmi tüzérezred laktanyáját; a tűzharcban három felkelő meghal, hatan megsebesülnek. — Mosonmagyaróváron az előző napi sortűz miatt tüntetők az őrizetben lévő tisztek kiadását követelik, és betörnek a tanácsháza épületébe. A nemzeti tanács vezetői képtelenek megakadályozni, hogy Vági József főhadnagyot és Stefkó Józsefet meglincseljék. — Baj községben (Komárom m.) tűzharc alakul ki a harckocsizó laktanyához vonuló tatabányai fiatalok és a katonák között; a felkelők teherautóját a laktanyából ágyúval kilövik; nyolc felkelő meghal, 14 megsebesül. — Örkényben (Pest m.) egy szovjet pácélautóból és két teherautóból kézifegyverekkel és kézigránáttal a tüntetőkre támadnak; hárman meghalnak, kilencen megsebesülnek. — Budaörsön a felkelők este megtámadják a pártházat és a tanácsházát. Egy szovjet páncélos tüzet nyit a támadókra; négyen meghalnak, többen megsebesülnek. — Kisvárdán a tüntetők a szovjet parancsnokság elé vonulnak; a riasztólövéseknek egy halálos áldozata van.

Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ-képviselői között titkos egyeztető tárgyalások kezdődnek a mo-i felkelésről. Levélben kérik a BT elnökét, hogy a mo-i helyzet megvizsgálása céljából sürgősen hívja össze a tanács ülését. október 28.

John Dulles amerikai külügyminiszter Dallasban (USA, Texas állam) beszédet mond a Világpolitikai Tanács előtt. „Leghőbb vágyunk, hogy ezek a népek, amelyektől saját nemzetünk fiainak oly jelentős része származik, visszakapják szuverén jogaikat és szabadon választhassák meg kormányaikat. Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek. Barátainknak, egy új és baráti, immár nem megosztott Európa részeinek tekintjük őket. […] …a rab népek … számíthatnak az USA-ra a gazdasági átállás időszakában, amikor termelő-tevékenységüket, kizsákmányoló gazdáik kiszolgálása helyett, saját népük szolgálatába állítják.” október 31.

Francia–nyugatnémet szerződést írnak alá a Saar-vidékről, amelynek értelmében a tartomány 10. szövetségi államként az NSZK része lesz.