A BM adatai szerint e napig összesen 3534 elítélt szabadul ki a börtönökből.
1956. október
Kecskeméten Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára repülőgépek ágyúzzák a Cigánytelepet. A felkelőktől visszafoglalják a postahivatalt; a harcokban hét felkelő és több katona veszti életét. — Szabadszálláson (Bács-Kiskun m.) a tömeg megpróbál behatolni a harckocsiezred laktanyájába; az őrség tüzet nyit, 15 tüntető megsebesül. — Kalocsán a felkelők megtámadják a laktanyát; a tűzharcban többen meghalnak, sokan megsebesülnek. — Baján a felkelők a nap folyamán többször összecsapnak a kivezényelt katonákkal; hárman meghalnak, heten megsebesülnek. — Mórahalmon (Csongrád m.) a tüntetők megtámadják a rendőrőrsöt; a tömeget a segítségül hívott határőrök oszlatják szét; egy tüntető meghal, többen megsebesülnek. — Győrött tüntetők ellenkormány és önálló hadsereg felállítását követelik. Október 30-ára összehívják a dunántúli nemzeti bizottságok képviselőit. — Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortűz áldozatait. A járási nemzeti bizottság elnöke Gulyás Lajos lelkészt bízza meg a hegyeshalmi határátkelő felügyeletével. — Felsőpetényben 200-250 ember követeli az Almássy-kastélyban fogva tartott Mindszenty József esztergomi érsek szabadon bocsátását. Az áv. katonákból álló őrség parancsnoka a BM-nek javasolja a bíboros elszállítását. — Este Kakucs községben (Pest m.) Rizmajer József, Harazin János és Bobák József a falu három elöljárójának házát megrongálja, Gavló József tsz-elnököt megkéselik.1
1) Eörsi, Beszélő. Más adat szerint a meggyilkolt Gavló korábban tanácselnök volt. Kézikönyv, 134.
Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet továbbítja Moszkvába Hegedüs András antedatált levelét, amelyben az akkori miniszterelnök a szovjet csapatok beavatkozását kéri. — Az éjszaka folyamán a leginkább kompromittált vezetőket (Gerő Ernőt, Hegedüs Andrást, Piros Lászlót, Bata Istvánt, Kovács Istvánt és másokat, valamint családtagjaikat) szovjet katonai repülőgépek Moszkvába szállítják.
Az ENSZ BT a három nagyhatalom kérésére, a Szu ellenszavazata és Jugoszlávia tartózkodása mellett, napirendre tűzi „a magyarországi helyzet” tárgyalását. Előzőleg Kós Péter magyar ENSZ-képviselő október 29., aki az ülésen megfigyelőként vesz részt, a BT tagjaihoz eljuttatja azt a szovjet nyomásra kiadott nyilatkozatot, amelyben a magyar kormány az október 22-ét követő eseményeket Mo kizárólagos belügyének nyilvánítja, és tiltakozik a kérdésnek az ENSZ által történő megvitatása ellen. október 30. A nyugati nagyhatalmak a mo-i helyzetet áttekinthetetlennek tartják, ezért az ülés előtt a kivárás politikájában egyeznek meg. Határozati javaslatot nem terjesztenek elő, csak a kérdés napirenden tartásáról döntenek.
XII. Pius pápa Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikájában rokonszenvét fejezi ki a magyar nép felkelése iránt, és imát rendel a győzelemért. november 1.
október 29.
Az SzN e napon megjelenő utolsó száma (november 2.) „Hajnalodik” címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző napi beszéde szellemében üdvözli a felkelést. Molnár Miklós „Válasz a Pravdának” c. cikke élesen visszautasítja a szovjet pártlap előző napi vezércikkének hamis állításait.
Reggel Janza Károly honvédelmi miniszter a HM-ben tárgyalásokat folytat a corvinista és a Tűzoltó utcai felkelők képviselőivel. Később a Parlamentben Nagy Imre és Erdei Ferenc is részt vesz a megbeszéléseken.
12 órakor Münnich Ferenc bejelenti, hogy megkezdik az egységes rendőrség szervezését.
Délben a II. kerületi tanácsházán Dudás József ismerteti 25 pontból álló követeléseit. Dudás elnökletével megalakul a kerületi nemzeti bizottság. — A VII. kerületi pártházat elfoglalják a felkelők; a későbbiekben Nemeskéri József vezetésével Kossuth-csoport néven működnek. — A Corvin közi csoport létszáma a Práter, a Vajdahunyad, a Nap és a Kisfaludy utcai fegyveresekkel 1000-1200 főre duzzad. Iván Kovács László és Pongrátz Gergely megkezdi a csoportok egyesítését; azok önállóan működnek, de tevékenységüket összehangolják. — A Tűzoltó utcai felkelők Angyal István és Csongovai Per Olaf vezetésével formálisan is önálló csoporttá szerveződnek. — A XX. kerületi rendőrkapitányságon létrejött forradalmi tanács elnöke, Várfalvi Lajos Kálmán Béla hadnagyot bízza meg a 70-80 főnyi fegyveres csoport vezetésével. — Ivanics István v. szociáldemokrata ogy-i képviselő elnökletével megalakul a Csepeli Nemzeti Bizottmány.
A Fehérvári úti Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (BHG) megalakul az ideiglenes munkástanács; elnöke Bali Sándor. — Este Dudás József a Szabad Nép székházát teszi az általa létrehozott Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány központjává. — Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége.