1956. október
1956.

október 28.

Az SzN „Híven az igazsághoz” c. vezércikke elutasítja az előző napok eseményeinek ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként való megbélyegzését; a felkelőkről becsületes hazafiakként beszél, akik a szocialista demokráciáért harcolnak. — A Pravda „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel közöl vezércikket. október 29.

    Dél körül a mo-i helyzet áttekintésére összeül az SZKP KB Elnöksége, amely ettől az időtől szinte folyamatosan tanácskozik. Nyikita Hruscsov tart beszámolót a Bp-en bekövetkezett fordulatról, amelyről pontos információkkal rendelkezik, és amelyet [nagy valószínűséggel] a hajnali órákban maga is tudomásul vett.1 Hruscsov amellett érvel, hogy a bekövetkezett változásokat mint elkerülhetetlent az Elnökség tagjai fogadják el, és (ekkor még) Nagy Imre támogatását javasolja: „Támogassuk-e a mostani kormányt, ha ilyen nyilatkozatot tesz? Támogassuk. Nincs más kiút.”2 Az Elnökség hosszas vita után Hruscsov javaslatát elfogadja. Mihail Szuszlovot jelentéstételre Moszkvába rendelik. — Az Elnökség a késő esti órákban [?] megérkező Szuszlov beszámolóját meghallgatva, jóváhagyja a magyar kormánynyilatkozatot, és hozzájárul a csapatok Bp-ről történő kivonásához. október 30.

    1. 1) A két szovjet küldött nyilván nem dönthetett az új irányvonal támogatásáról Moszkva jóváhagyása nélkül.

    2. 2) Döntés a Kremlben, 129.

    Nagy Imre ezt követően hozzákezd a kormánynyilatkozat megszövegezéséhez. — 14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre által beterjesztett kormánynyilatkozatot. Tildy Zoltán és Gyenes Antal javaslatokat tesz a mezőgazdasági dolgozók és a kisiparosok helyzetének könnyítésére (a beszolgáltatás megszüntetésére, valamint a begyűjtési rendszer megváltoztatására); a kormány a döntést elhalasztja.

      17.25-kor Nagy Imre a rádióban felolvassa a kormány nyilatkozatát. Az előző napok megmozdulásait „az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei” miatt kibontakozott  „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nevezi. A „demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus” kormánya nevében bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Bp-ről, a szovjet haderő teljes kivonásáról szóló tárgyalások megkezdését és az ÁVH megszüntetését. Általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, bér- és normarendezést, az erőszakos téeszesítés megszüntetését, a családi pótlék és a nyugdíjak emelését ígéri. — Ezt követően elhangzik az MDP KV nyilatkozata, amely a párt tagjait és szervezeteit felhívja a kormányprogram támogatására.

        Az ELTE központi épületében az egykori pártellenzéki értelmiségiek befolyása alatt álló szervezetek összefogására megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága (MÉFB); vezetői Ádám György és Markos György. — A BM Bp-i Főosztálya Deák téri épületében megalakul az ELTE BTK nemzetőrsége; 200-250 bölcsészhallgatót felfegyvereznek; parancsnokuk Görgényi Dániel vezérőrnagy.

          A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja Csepelen megszállja a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd környékét, a Szabadkikötőt, a rendőrkapitányság, a tanács és a pártbizottság épületét. Megkezdik a Királyerdő átfésülését; két elfogott felkelőt a helyszínen agyonlőnek. — Az ezred katonái a IX. kerületi Tűzoltó–Bokréta–Liliom utca térségében támadást indítanak a felkelőcsoportok felszámolására. — Pesthidegkúton felkelőcsoport alakul. — A VII. kerületi tanács épületében Steiner Lajos és Gyulai Lajos, a Kisfaludy utcában Fáncsik György vezetésével fegyveres csoport alakul. — A budai felsőoktatási intézmények képviselői Marián István vezetésével létrehozzák a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottságot. — Zuglóban az Amerikai úti csoport vezetését Klauber István veszi át. Toller Károly korábbi parancsnok a zuglói fegyveres csoportok vezetője lesz. — Megalakul a XII. kerületi nemzeti bizottság. — A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a Róka rádiót.

            Este a BM-ben tartott állománygyűlésen Münnich Ferenc miniszter a megmozdulásokat a dolgozók mozgalmának nevezi. — A honvédelmi és a belügyminiszter közös parancsot ad ki a Rákosi-címer eltávolítására, és az új sapkarózsa bevezetéséig nemzeti színű szalag kitűzésére. A fegyveres erőknél újra bevezetik a „bajtárs” megszólítást.