Eközben Moszkvában magyar idő szerint 21 órától ülésezik az SZKP KB Elnöksége.1 Georgij Zsukov marsall (némely részletében pontatlanul) tájékoztatja a résztvevőket a mo-i helyzetről. Nyikita Hruscsov időközben újabb jelentést kap a bp-i szovjet nagykövetségről, amely szerint a helyzet rendkívül veszélyes, és szükség van a szovjet egységek beavatkozására. Hruscsov azt javasolja az Elnökség tagjainak, hogy a szovjet csapatok vonuljanak be Bp-re; javaslatával a jelenlévők, Anasztaz Mikojan kivételével, egyetértenek. Mikojant, Mihail Szuszlovot és Ivan Szerovot, a KGB elnökét Bp-re küldik. október 24. (A Moszkvában tartózkodó és az Elnökség ülésére behívott Rákosi Mátyás szintén katonai beavatkozást javasol.) — 21 óra után Vaszilij Szokolovszkij marsall vezérkari főnök parancsot ad a kijelölt alakulatok útba indítására. 22 órakor a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztálya, zömmel Székesfehérvár, Sárbogárd, Cegléd, Szolnok és Kecskemét helyőrségekből, megindul a főváros felé. október 24. A hadtest 17. hadosztálya parancsot kap az osztrák–magyar határ lezárására. — Mo-ra irányítják a Kárpáti Katonai Körzet két hadosztályát, valamint a Romániában állomásozó önálló hadsereg egy gépesített hadosztályát. október 24. (Ekkor összesen öt hadosztályt mozgósítanak, kb. 32 ezer emberrel, 1130 harckocsival, 800 löveggel és aknavetővel.)
1956. október
1956. október
21.37-kor perckor a tüntetők a Dózsa György úton, több órás próbálkozás után, lángvágók és tehergépkocsik segítségével ledöntik a Sztálin-szobrot. A maradványokat a Blaha Lujza térre vonszolják, és a következő napokban darabjaira verik szét.
Nagy Imre 21.45 tájban a pártközpontban találkozik a PB tagjaival. — Gerő Ernő közvetlen vonalon ekkor (újra) tájékoztatja az SZKP vezetőit, akiknek időközben Jurij Andropov, a katonai vezetésnek pedig Pjotr Lascsenko altábornagy is beszámolt a fejleményekről. Hruscsov közli Gerővel, hogy a szovjet vezetés teljesíti a csapataik Bp-re küldésére irányuló „kérést”, ha azt a magyar kormány írásba foglalja. október 28. — Gerő közli a jelenlévőkkel, hogy a szovjet csapatok parancsot kaptak, vonuljanak be Bp-re. A PB úgy dönt, hogy a testület átalakítását másnapra halasztja.
23 órakor megkezdődik az MDP KV másnap reggelig tartó ülése.1 október 24. Gerő Ernő tájékoztatja a résztvevőket az addigi eseményekről, és ismerteti a PB határozatát: „A hatalmat minden eszközzel meg kell védeni, a fő hatalmi pozíciókat meg kell tartani.” Apró Antal, Hegedüs András és Kiss Károly egyetért a történtek ellenforradalomként való értékelésével, és a munkások és pártfunkcionáriusok felfegyverzését, ostromállapot kihirdetését, a nyomdák katonai ellenőrzését, az egyetemek bezárását javasolja. A testület vita és szavazás nélkül tudomásul veszi a szovjet csapatok segítségül hívását. A támogató felszólalások után Horváth Márton elutasítja és „katasztrófapolitikának” nevezi Gerő értékelését, és azonnali, gyökeres személyi változásokat, Gerő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja. — Noha a KV-ülés előtt az MDP PB, Hruscsov határozott kérésére, úgy foglalt állást, hogy a személyi döntésekkel megvárják a szovjet delegáció Bp-re érkezését, Horváth felszólalását követően a KV megkezdi a személyi kérdések megvitatását. Az ülésre ekkor behívják a folyosón várakozó Nagy Imrét. Vita után a személyi változások előkészítésére jelölőbizottság alakul.
1) Az ülésen az 1954-ben megválasztott KV 70 tagja és 19 póttagja közül 54-en voltak jelen. Ripp, Végnapok, 191.
22 óra után a tüntetők megtámadják a Szabad Nép székházát; a korábban tűzparancs kiadását szorgalmazó Révai Józsefet, aki a lap vezetésének átvételére érkezett, Gimes Miklós és Lőcsei Pál a hátsó kijáraton kimenekíti. Éjfél körül [?] az épület az ostromlók birtokába kerül.
A hadihajós dandár 110 katonáját és a szentendrei Műszaki Tiszti Iskola 160 hallgatóját a pártközpont védelmére irányítják; a BM épületének védelmét 150 szentendrei tisztiiskolás és egy határőr szakasz veszi át.
23 óra körül Benjámin László, Erdei Sándor és Zelk Zoltán az Írószövetség képviseletében a Parlamentbe megy; hosszú várakoztatás után Hegedüs András miniszterelnök fogadja őket, és közli velük, ha a helyzet nem változik, a kormány szovjet csapatokat hív segítségül. — 23.30-kor az Írószövetség Titkársága határozatot hoz, amely személyi változásokat sürget, Nagy Imrének a vezetésbe való bevonását és nemzeti egységprogram kidolgozását követeli.
A főváros több pontján (Széna tér, Corvin köz, Baross tér) fegyveres csoportok szerveződnek; támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és a fegyvergyártással foglalkozó üzemeket; késő éjszaka a felkelők már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak.
A kecskeméti III. hadtest 12. kiskunfélegyházi hadosztályának 37. gépesített lövészezrede Kiskunhalasról útba indul Bp-re; az ezred parancsnoka Hodosán Imre őrnagy.
Az SzN „Új, tavaszi seregszemle” címmel közöl vezércikket, amely támogatja az ifjúság követeléseit. A lap közli az Írószövetség közleményét, amely üdvözli a lengyelországi változásokat, de nem helyesli a tüntetést. A lapban teljes terjedelmében olvasható Władysław Gomułkának a LEMP KB VIII. plénumán mondott beszéde.
1) A szovjet vezetés álláspontjáról és intézkedéseiről itt és a továbbiakban lásd: Döntés a Kremlben.